NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Hasznos

Mikor lesz már igazi tavasz? - Mi történik az időjárásunkkal?

Az időjárás mondjon le! Ami sok az sok - amikor húsvét vasárnap árokásás közben (mert ünnepre való tekintet nélkül jött a víz) a metsző szél havat vágott az arcomba, betelt a pohár.

Mi van itt, klimatikus apokalipszis? Soha sem lesz már tavasz? Közeledik egy újabb jégkorszak? – Pétervári Tibor OMSZ állomásvezetőt, észlelőt erről faggattuk.

- Mire számíthatunk, a hétvégén is havat lapátolunk?

- A jelentősebb csapadékhullám a tegnapi nappal megszűnt. Nyugaton nem várható számottevő csapadék, viszont északon és észak-keleten még eshet. Pénteken és szombatra virradó éjszaka megint kilátás van egy kis csapadékra. Nagy esőzésre vagy havazásra azonban nem kell készülnünk, mindössze pár milliméternyi hullhat. Javul a helyzet, de a talaj annyira telített vízzel, hogy a belvizes területekről csak lassan tud leszivárogni mélyebb talajrétegekbe a víz.

- Mikor jön a tavasz?

- Most mindenki ezt kérdezi, nem véletlenül, hiszen jóval el vagyunk maradva a sok éves átlagtól. Valószínűleg csak lassan emelkedik a hőmérséklet, ezen a héten kellemesebb időre még senki se számítson. Csütörtökön egy-két órára a nap is kisüthet, az északnyugati szél is mérséklődik, így sokkal jobb lesz a hőérzetünk, de a napi átlagos hőmérséklet nem emelkedik hét-nyolc fok fölé. Ilyen tájban (a maximum tekintetében) már 15-16 fokos nappali átlagokat szoktunk mérni, de ennél magasabb érték is előfordulhatna. Tavaly április végén 28-29 fok is volt. De az is éppen olyan kirívó eset volt, mint a mostani, ezekből áll össze az átlag. Ha az elmúlt három nap hőmérsékleti értékeit összesítem, annak középátlaga mindössze 1,7 fok volt, ez azért tényleg extrémen alacsonynak mondható.

- Az időjárás tekintetében milyen hónapban járunk?

- Körülbelül egy hónappal hátrébb, március elején. Legalább hat fokkal kevesebb volt eddig a napi középhőmérséklet, mint a sokévi átlag.

Barki László Viharvadász képe 1996. április 14-ről
fotó: Barki László

- Volt már hasonlóan hideg tavaszunk?

- Az utóbbi években ilyen tájban biztosan nem, a ’96-os évben regisztráltunk hasonlóan lassú kitavaszodást, és akkor is meglehetősen hosszú és csapadékos tél előzte meg. Tizenhét évvel ezelőtt április 14-én reggel még havazott, néhol hófúvást regisztráltak Nyugat-Dunántúlon. Néhány nap múlva aztán megenyhült az idő, és a hónap végére már egészen kellemes értékek alakultak. Bízunk benne, hogy ha lassan is, de idén is bekövetkezik valami hasonló.

- Mikor lesz jobb idő?

- Valószínűleg csak a hónap második felétől, illetve a friss előrejelzések szerint április középső dekádjában (11-13) számíthatunk már kellemesebb felmelegedésre. Valamivel tavasziasabb lesz időjárásunk, de csak fokozatosan melegszik a levegő, eleinte napközben 7-8 fokig, majd tíz fok körüli értékekkel számolhatunk. S lassan elérjük a 15 fok körüli délutáni értékeket is. De addig még legalább 4-5 olyan éjszakánk lehet, amikor fagypont alá süllyed a hőmérséklet, elsősorban a derültebb hajnalokon.

- Jóval több csapadék is hullt, emiatt itt a megyében is olyan térségekben van árvíz, ahol eddig nem volt jellemző.

- Tegnap végignéztem az adatsort, visszamentem 1876-ig (amióta Szombathelyen műszeres méréseket végeznek), de nem találtam olyan évet, ahol az év első negyedévében ekkora mennyiségű csapadék hullt volna. Hozzátéve azt is, hogy már szeptembertől (a decembert leszámítva) a havi átlagot meghaladó mennyiségű, majd a január-március időszakban kimagaslóan sok (kétszer-négyszer több, mint a havi átlagos csapadékok) hullott le.

A téli hónapokban itt Szombathelyen 100-150 centi hó hullott, volt tehát dolga a közterületeseknek. De nem csak sok hó hullt, és nőtt a hótakaróval fedett napok száma, de egy átlagos télhez képest a hófúvásos napok száma is soknak mondható.

- Viszont idén nem süllyedt a hőmérséklet -20 fok alá.

- Január végén mértük a leghidegebbet, mínusz 15,6 °C fokot. Talán a sok fronthatás miatt nem volt annyira hideg, nem volt ideje nyugalomba jutni a hideg levegőnek, s máris jött az újabb ciklon, és a front előtt átmenetileg kicsit enyhül az időjárás. A februárunk átlagos volt, a március viszont az 1980- 2010-es átlaghoz viszonyítva 2 fokkal hidegebb lett.

Szombathely tavaly és idén ugyanazon a napon, április 4-én
fotó: Mészáros Zsolt, Vágvölgyi Bálint

- Lehet tudni, mi okozza ezeket a szélsőségeket?

- A szinoptikus helyzetben az, hogy az idei télen, az utóbbi három hónapban szinte minden héten elérte hazánkat egy-egy mediterrán ciklon, amely ide, a Nyugat-Dunántúlra is bőséges csapadékot hozott. 25 éves megfigyelési gyakorlattal mondhatom, ennyi mediterrán ciklont még nem észleltünk, egy csapadékosabb télen is jó ha 5-6 érintett bennünket, most 15-20. Itt a megyében egyedül a március 15-én érkező ciklonnal volt szerencsénk, az nem nálunk adta le csapadékát. Abból a szél maradt meg nekünk és a hideg. De nem csak nálunk volt extrémen csapadékos tél, bőségesen kapott Ausztria déli része, észak Olaszország és a Balkáni félsziget is.

- Az internet tele van apokaliptikus üzenetekkel, tudományos és áltudományos magyarázatokkal arról, hogy a mostani szélsőséges időjárás voltaképpen a Golf-áramlat lassulásának következménye, vagy annak, hogy kevesebb napfoltot észlelnek. Mennyire lehet ezeket komolyan venni?

- A Golf áramlat vizsgálatára külön munkacsoport szerveződött már évekkel ezelőtt. Egy biztos, a globális klímaváltozás hosszú folyamat, részben természetes, részben antropogén eredetű, komolyan kell venni. Hogy a hirtelen és szélsőséges időjárási eseményekhez milyen mértékben járul hozzá, ez is a mindennapi kutatások része. A napfoltok tekintetében pedig a napciklus szerint a nap most aktív időszakát éli, nő a napfoltok és a napkitörések száma, általában ilyenkor többletenergiát is bocsát a világűrbe.

- A mostani telünkből milyen nyárra lehet következtetni?

- Ha a mostani adatokat összevetjük a korábbi hasonló időszakokkal, abból számottevő, de nem tökéletesen biztos következtetésekre juthatunk. Megnéztem, abban az öt évben, amikor a mostaninál is több csapadék hullott le márciusban, ötből négy esetben az esztendő is átlagos feletti lett. Tehát az első negyedév sok csapadéka az egész évre kihatott. De ezek az évek jellemzően a huszadik század elején, és a 19. század végén voltak. Akkoriban a Kárpát-medence nyugati részének időjárása általában is jóval csapadékosabb volt. Azóta fokozatosan csökkent a csapadék mennyisége, és a kilencvenes években mértük a legszárazabb teleket. Szombathelyen az elmúlt harminc évben a nagyjából 650 mm-es korábbi átlag 580-590 mm-re változott, miközben a hosszú adatsorban a hőmérséklet tekintetében globálisan lassú emelkedés (0,6 fok) volt megfigyelhető, valamivel jelentősebb volt környékünkön az emelkedés.

Jellemző, hogy ha most a régi „átlaghoz” mért nyár következne, azt mindenki hűvösnek érezné. Hozzászoktunk nyáron itt nyugaton is a 20-22 fokos havi középértékekhez, ami az előző évtizedekben (mondjuk 1961-1990 között) egyáltalán nem volt megszokott. Mindössze 17-18 fok közt volt pl. a júniusi átlag, most egy ilyen júniust mindenki extrémnek gondolna, holott statisztikailag az lenne a "természetes".

Hozzászólások (0)

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Keresés

Hozzászólások

fgzb: *z *j *rk*t*n*k, *k*k*t R*zs* Sz*l*rd k*pz*tt k*, v*n*lt*k *l*kz...
Különös fények Szombathely egén
fgzb: N*m k*t*l*z* *tt sz*nv*dn*d. ...
Civilizációs törés Németországban és nálunk
Paulus_Maior: *S...? N*ncs *tt s*mm* l*tn*v*l*, *z *tt "m*gy*r*rsz*g&#34...
Több pénzt kapott az államtól Mészáros egri hotelje, mint maga Eger
Paulus_Maior: * FR*NCB*, h*t*k *t* n*m s*k*r*l c*lsz*m*lyn*k v*l*sz*ln*m! T*...
Hogyan, miért és miből jótékonykodik Várkonyi Andrea?
demoktatorovm: N*m *rt*l*k M*k*! H*sz*n n*m *s r*g*sztr*lt*l......
Mikortól ad védettséget az orosz vakcina?