Jön a 25. Sziget Fesztivál, és bármennyire is külföldi a buli, azért még mindig lesznek a színpadokon érdemes művészek
Magyarország legnagyobb kulturális-turisztikai behemótja már évek óta beleállt abba a szükségszerűségbe, hogy a zenei fesztiválból inkább már egy hatalmas szórakoztatópark lett, aminek közepén állva könnyen arra a benyomásra juthatunk, hogy az emberek többsége előbb rohan a délutáni festékpatronos buliba a nagyszínpad elé, mint egy esti csendesülős koncertre. Mondjuk olyanok sem nagyon vannak már, se metálszínpad, se jazzszínpad, se előremutató klubzenék a már évekkel ezelőtt felszámolt Medúza helyszínen. Van viszont egyéb, másféle ingerek hada.
És a Sziget még a fullasztó mennyiségű szponzorlogók szorításában is dübörög - tavaly 496 ezer látogatóval -, és nem lehet elvitatni, hogy nagy nevekért még mindig érdemes lehet kimászni a hajógyárira. Mondunk is fürgén párat, hogy mi mit nem hagynánk ki senki helyében.
A világ legpillekönnyebb énekhangja, azaz Glass Animals
Igen, ennek a zenekarnak a frontemberének, Dave Baleynek a torkát mintha bársonnyal bélelték volna ki. Nagyon friss, pozitív töltetű csapat, akiknek a zenéje a pszichedelikus, elektronikus és hip-hopos hatásoknak köszönhetően bőven túlmutat a megszokott indie gitárzenén.
A dalszerzőgéniusz PJ Harvey először a Kárpát-medencében
Első alkalommal lép fel itthon az NME életmű díjas PJ Harvey, akinek 2011-es (a Brit-szigetek legjobb albumának járó Mercury Prize-t elnyerő) Let England Shake című albuma után tavaly jött ki legújabb, kilencedik nagylemeze.
Danny Brown, a legzakkantabb repper
Ol' Dirty Bastard halála után szerencsére nem maradt űr az őrülethiphop frontján, erről ez a fogatlan zseni gondoskodott, és most színpadra is lép.
A megfejthetetlen mágiájú Alt-J
Joe Newman frontember lehetetlenül gördülékeny hangja és a dalok, amikről messziről süt, hogy szinte kisujjból rázták ki őket, a feszt egyik megtekintésre leginkább érdemes zenekarává avatja az Alt-J-t. Nem csak értelmiségi artrockereknek!
Weval, Hollandia aktuális elektronikai exportcikke
Két ember, az egyikük hiphop-háttérből jön, a másik house és jazz gyökerekből építkezik, ezekből a nagyon (néha meg nem is annyira) különböző világokból pedig összemozaikoznak nagyon újszerű zenei struktúrákat.
Az olasz, aki kanadai: Mac DeMarco
A bohókás, örök gyerek, közép-lassú pszichedelikus rockban utazó zenész eléggé nemkihagyós kategória, amennyiben aznap épp odakeveredünk Közép-Európa leggigászibb bulijába.
Szóval azért van pár csinos gyöngy, amit elénk szórnak.
