NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Életmód

Magyar kutatás bizonyítja, hogy a nővérek az egészségügy legveszélyeztetettebb rétege

A Pécsi Tudomány Egyetem kutatói most számokkal is alátámasztották, hogy a nővéreket depresszióig stresszeljük.

A Pécsi Tudomány Egyetem három munkatársa, dr. Vámosiné Rovó Gyöngyvér, dr. Rétsági Erzsébet és dr. Ács Pongrác érdekes tanulmányba kezdett az elmúlt években. Kutatásaik a pécsi klinikán dolgozó ápolók és nővérek egészségi állapotát és stressz-szintjét vizsgálja. Az eredmények azt igazolják, amit eddig is sejthettünk a magyar egészségügyben dolgozók állapotáról, számokkal alátámasztva azonban riasztóbb az eredmény.

A legstresszesebb munkát becsüljük meg a legkevésbé

A PTE kutatói rögtön a tanulmányuk elején megemlítik két skandináv orvos, Martti A. Olkinuora és R. Anneli Lrappänen 1987-ben megjelent munkáját, ami a

Psychological stress experienced by health care personnel

címet viseli, és az egészségügyi dolgozók életében megjelenő pszichológiai stresszt vizsgálta.

fotó: pixabay

Olkinuora és Lrappänen ugyanis már harminc éve arra a megállapításra jutottak, hogy az egészségügyi dolgozókat egyébként is kiemelten magas stresszhatások érik munka közben, ám a nővérek és ápolók még közülük is kiemelkednek. Ennek több oka is van:

  • a munkakörükre jellemző fizikai nehézségek (pl.: több műszak)
  • pszichoszociális stresszhatások (pl.: magas felelősségtudat, érzelmi megterhelés)
  • az ezekből adódó kiégés, azaz a burnout.
  • Mi is az a burnout-szindróma?

    A kiégésszindróma egy tünetegyüttes, amit először 1974-ben írt le Herbert Freudenberger pszichológus. Lényegében a stresszhatások következtében kialakuló érzelmi, mentális és fizikai kimerülést jelenti.

    Eleinte főként szociális és egészségügyi intézmények munkatársainál volt megfigyelhető, manapság azonban már szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, ám rizikófaktornak számít, ha valaki munkája során főként emberekkel dolgozik.

    Tünetei közé tartozik a kimerültség, amely többletpihenéssel sem enyhül, az általánossá váló közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, a visszahúzódás. Személyes kapcsolatokban jellemzővé válhat a cinikus és rosszindulatú kommunikáció, valamint megjelenik a depresszió is.

    Kialakulása az elismerés hiányának – mind az erkölcsi, mind az anyagi jellegűek -, a hosszú munkaidőnek és igénybevételnek, az előrelépés hiányának köszönhető.

    Mindezt szinte már csak fűszerezi az, hogy az érzelmi kimerültség és a stressz között kölcsönös egymásra hatás feltételezhető, és akkor az még nem is került részletezésre, hogy a halállal és a haldoklással való szembenézés a mindennapokban milyen mértékű stresszhatást jelent.

    A Pécsi Tudomány Egyetem munkatársainak kutatásában 73 (a kérdőívek hiányos kitöltése miatt végül csak 71), a pécsi klinikán dolgozó nővér és ápoló vett részt. Többségük – 66 fő – nővér volt, ám a munkakörből kifolyólag ez érthető. Az életkoruk 21 és 61 év között mozog, műszakmegosztásuk vegyes, a legtöbben (40 százalék) három műszakban dolgoznak.

    Miért több a nővér, mint az ápoló?

    Angelika Willms-Herget német szociológus már 1985-ben leírta, hogy a nők keresőtevékenysége már gyermekkoruktól arra van alakítva, hogy az úgynevezett

    otthoni reprodukciós munkát

    is megfelelően elvégezzék. Ez adja a

    sajátos női munkaképességet

    .

    Mindez annyit jelent, hogy a kislányok nevelésénél már megjelenik, hogy olyan képességeiket és tulajdonságaikat fejlesztik, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy ő tartsa össze a családot. Így egy idő után kialakul bennük, hogy a jövőbeni pályájukban sokszor a szolgálatot találják meg. Ez azonban visszafelé is működik, gyakran direkt keresnek olyan szakmát maguknak, amiben mindezt megtalálják – így alakulhatott, hogy napjainkban is sokkal több a nővér, mint az ápoló.

    A kutatás alanyaival több olyan kérdőívet is kitöltettek, amik a fizikai -, a pszichés -, és az egészségügyi állapotukat vizsgálta. Kiemelendő az SF-36 és a Beck-depresszió kérdőív. Előbbi egy 36 kérdésből álló, az életminőséget vizsgáló kérdőív, ami többek között a testi fájdalom mértékét és a mentális egészséget is vizsgálja. Utóbbi, a Beck-féle kérdőív – itt egy rövidített verziót alkalmaztak – az érzelmekre és a depresszió egyes tüneteire kérdez rá.

    A nővérek az egészségügy leginkább veszélyeztetett rétege?

    A kérdőívek eredményeit egy korábbi kutatás eredményeivel hasonlították össze, ami az egészséges, magyarországi lakosok értékeit határozza meg.

    Ez alapján sajnos elmondható, hogy a nővérek és ápolók testi fájdalmai lényegesen nagyobbak az átlagos magyar polgárénál, és a vitalitásuk, az életerejük is jóval az átlagos alatt van. Ezek csak a kiemelkedően különböző eredmények, de a szociális működésük is elmarad az átlagostól.

    Depresszió tekintetében még elkeserítőbb a helyzet. A vizsgált alanyok 42 százaléka panaszkodott depressziós tünetekre, ebből van, aki már súlyos depresszióval küzd. Mindez természetesen összefügg a stressz szintjével. A nők pedig bizonyítottan stresszesebbek, emiatt pedig veszélyeztetettebbek is.

    fotó: pixabay

    Stressz tekintetében kiemelkednek a pályakezdők (25 év alattiak) és a 36-45 év közöttiek. A depresszió előfordulásának esélye viszont az életkorral együtt nő – bár ez általánosan is elmondható. És hogy miért a nővérek a legveszélyeztetettebbek?

  • A munka jellege miatt, például az alacsonyabb bérek és az alacsonyabb társadalmi megbecsülés miatt,
  • a nők magasabb empatikus készsége miatt.
  • Ez utóbbi szerint a nővérek túlságosan is azonosulni tudnak a betegek szenvedéseivel, sorsával.

    Miért változik életszakaszonként a nővérek és ápolók stressz-szintje?

    Az életkoruk és az azt körülvevő élethelyzet miatt.

    A 25 év alattiak stressz-szintje magasabb a

  • munkába való átmenet,
  • a munkahelyi megfelelés,
  • a karriertervezés első szakasza,
  • és a valós munkahelyi jellemzőkkel való szembesülés miatt.
  • A 25 és 35 év közöttieknél mindez visszaesik, mert tudatában vannak annak, hogy még válthatnak, és még családfenntartási kötelezettségük sincs. 36 évtől aztán megint kezdődik az aggódás az életkorból fakadó döntések súlya miatt, a jövőkép hiánya és munkahelyi fenntarthatósági problémák miatt.

    45 év felett viszont már tisztában vannak azzal, hogy tudásuk és tapasztalatuk nehezen pótolható.

    A kutatók mindezeket a résztvevőkkel készült mélyinterjúkból vonták le.

    És hogy mi az, ami még elkeserítő eredményt mutat az ápolók és nővérek állapotában? Például az, hogy a vizsgált egyedek 45 százaléka túlsúlyos.

    A tanulmány három kutatója munkáikban felhívják a figyelmet arra, hogy célszerű lenne egy átfogó munkahelyi egészségfejlesztési stratégia megalkotása az egészségügyben dolgozók részére. Ez ugyanis társadalmi és gazdasági érdeke is hazánknak – arról nem is beszélve, hogy a szakmabeliek közül milyen sokan vándorolnak ki, ami tovább rontja az itthon maradók helyzetét.

    Hogy telik egy nővér egy munkanapja?

    Azok a szerencsések, akik nem feküdtek az elmúlt időszakban kórházban, vagy nem jártak látogatóban, valószínűleg nem tudják, hogy zajlik egy nővér munkanapja. Ezért megkérdeztük a Kaposi Mór Oktatókórház egyik nővérét, hogy hogyan telik egy 12 órás műszakja.

    Egy átlagos hétköznapi, nappalos műszakunk osztályátadással kezdődik 5:50-kor. Utána elindulunk, és következik a vérnyomásmérés, ágyazás, és ha olyan beteg van, akkor a fürdetés. Ezalatt a másik nővér „kigyógyszerel”, felrakja az infúziókat.

    Ha végeztünk, felkészítjük a műtétes betegeket. Délben gyógyszerelés, délután jönnek a befekvők, akiket másnap operálnak. Közben persze mindig van reggel-, ebéd-, és vacsoraosztás, illetve etetés, akit kell.

    Ha fekvő, vagy lebénult betegünk van, akkor őket rendszeresen ágytálazzuk, pelenkázzuk, két óránként forgatjuk, hogy ne legyen felfekvésük. Rengeteg a dokumentációnk is, napilapokat írunk, mindent le kell papírozni ami történt, hogy nyoma legyen és védjük magunkat.

    A hozzátartozókkal sok gondunk szokott lenni, a legnagyobb probléma a látogatási idő betartásával kapcsolatban szokott lenni. De ez egy nyugalmas napunk, a káosz akkor kezdődik, ha haldokló van az osztályon, vagy újraélesztésre van szükség, ha a mentő, mentő hátán érkezik, ha a sürgősségiről is beteget hoznak vagy ha acut műtét van.

    Dr. Vámosiné Rovó Gyöngyvérnek, dr. Rétsági Erzsébetnek és dr. Ács Pongrácnak ezúton is köszönjük, hogy tanulmányukat felhasználhattuk.

    Kapcsolódó

    2017.01.29. 12:21

    Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket

    / életmód 1 hsz. /
    Lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét - állítja dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens.

    Hozzászólások (0)

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Keresés

    Hozzászólások

    crankitup: *zt *d*m *n *s. D*l*t*n n*gy*n n*m *k*r m*nn* *z * b*z*ny*s b*l*...
    Egy nap hárman buktak meg Vas megyében ittas vezetéssel, ketten balesetet is okoztak
    miki1950 : *rtsd, b*rk*lt c*g*ny*z*s. ...
    Orbán Viktor: Összesen 24 tizennégy év alatti fekszik kórházban Covid miatt
    miki1950 : *z *n k*rny*z*t*mb*n * p*r*k f*l* *lt*tt* m*g*t, * t*bb* m*g k*v...
    Ismert emberek buzdítanak oltakozásra az új állami kampányban
    Thom: * 20-*l v*l* t*tym*rg*s *s *d* t*rt*z*k? M*rt *kk*r * g*nd*l*tm*...
    Boldog-boldogtalan sárga villogót használ, itt vannak például a csomagszállítók
    Ddd911: M* *z h*gy * m* p*nz*nk*n v*tt l*k*sb*n?? ...
    Orbán Viktor: Összesen 24 tizennégy év alatti fekszik kórházban Covid miatt