NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Közélet

Megfigyelik a szociális ellátórendszer dolgozóit?

A TASZ az Alkotmánybíróság elé viszi a pártállami időket idéző szabályozást, ehhez várja az érintettek jelentkezését.

Nyilatkozat-mintákat küldött a héten több ezer dolgozójának a hazai szociális ellátórendszer vízfeje, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF): eszerint hozzá kell járulniuk, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési szerve megfigyelje őket, megbízhatóságukat vizsgálja, ellenkező esetben azonnali hatállyal ki lesznek rúgva. A nyilatkozatot azóta visszavonták – pont olyan érthetetlenül, mint ahogy kiküldték - írja blogbejegyzésében a Társaság a Szabadságjogokért.

Csakhogy a megbízhatósági vizsgálatot ugyanúgy lefolytathatják a szociális és gyermekvédelmi dolgozókkal szemben, csak beleegyező nyilatkozatot nem kérnek hozzá, legalábbis egyelőre.

A káosz mögött az állhat, hogy nem egyértelmű, kire vonatkozik pontosan a törvény szövege, ami szintén súlyosan jogsértő helyzetet eredményez.

Az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot eredetileg a korrupt rendőrök és köztisztviselők lebuktatására találták ki, a Rendőrségről szóló törvény 7.-7/D. §-ai ágyaznak meg neki. Már a törvénybe iktatásakor kifogásolták a jogvédők, hogy túl széles körben teszi lehetővé a megfigyelést, még a rendőrökkel szemben is. Idén a hálapénz elleni harcban kiterjesztették az egészségügyi dolgozókra is a megfigyelés lehetőségét, majd megszaladt a jogalkotó keze, és mindenkire alkalmazandóvá tette az államigazgatásban bölcsődei dolgozóktól az oktatási anyagokat gyártó szakemberekig.

Milyen korrumpálódástól tartanak azoknál a gyermekvédelmi gyámoknál, szociális munkásoknál, dajkáknál, akik eddig is megalázó éhbérért, kizárólag a szakma iránti elkötelezettség miatt maradtak a helyükön, és akik olyan szegénységben élő, szociálisan ellehetetlenült emberekkel dolgoznak, akik ha akarnák, sem tudnák őket lefizetni? Akik az elmúlt egy évben úgy végezték a dolgukat bármiféle bérkiegészítés nélkül, úgy jártak be a járvány által különösen veszélyeztetett zárt intézményekbe, hogy maszkot sem kaptak a munkáltatójuktól, akik maguk vettek WC-papírt, mert az SZGYF még azt sem biztosította? Ki akarna egy javítóintézeti nevelőt lefizetni, hogy bejuthasson a javítóintézetbe? Vagy ki akarná az elárvult intézeti gyermekek képviseletét ellátó gyámot lefizetni, hogy az elzárt gyerekeknek extra csokit adjon, vagy a nincstelen gyerekek nemlétező vagyonát megszerezze?

Sok értelme nincs havi 150-160 ezer forintot kereső szociális munkásokat a korrumpálódás veszélye miatt megfigyelni, a jogszabály mégis komoly lehetőségeket ad a nyomozók kezébe: az érintetteket akár évente háromszor is akár egy hónapig meg lehet figyelni, eközben lehet róluk titokban információt gyűjteni, még a családtagjaik, rokonaik, barátaik, kollégáik személyes adataira vonatkozóan is, ha úgy adódik. (Ez abból a bekezdésből következik, mely szerint a megfigyelés szempontjából nem releváns személyek személyes adatait utóbb meg kell semmisíteni.)

Ráadásul, bár elvileg a korrupció üldözésére találták ki a szabályt, a törvény nem fogalmaz ilyen szűk körűen: a rendőr titkosan megfigyelheti, hogy a szociális munkás (és bármely költségvetési szerv alkalmazásában dolgozó közalkalmazott) „eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségeinek”. Vajon ezt úgy kell érteni, hogy megfigyeli majd a rendőr, hogy egy gyermekotthoni nevelő milyen sorrendben ebédelteti a csoportokat? Vagy hogy egy gyermekvédelmi gyám mennyire sikeresen gondoskodik a rábízott gyermek lelki és erkölcsi fejlődéséről? Ugyanis e szakemberek munkaköri kötelezettségei ilyen jellegű, szakmai munkát jelentenek.

Ez az értelmetlen, céltalan és súlyosan jogsértő megfigyelési lehetőség a legrosszabb pártállami időket idézi. Másra, mint a szociális ágazatban egyébként is kizsigerelt dolgozók megfélemlítésére és megalázására, nem alkalmas. A január óta hatályban lévő szabályozás nincs összhangban a jogállamisággal, és túlzott beavatkozást enged az egyén magánszférájába. Emiatt a megbízhatósági vizsgálat kiterjesztésének kérdését az Alkotmánybíróság elé viszi a TASZ.

Ehhez várják olyan érintettek jelentkezését , akiket azért ért munkahelyükön hátrány – akár felmondás –, mert nem írták alá a megbízhatósági vizsgálathoz való hozzájáruló nyilatkozatot.

Keresés

Hozzászólások

fgzb: R*h*b*zt*l, *z * M*gy*r K*zl*ny. m*r * ny*md*b*n f*t * g*p*kb*...
35 évre magánkézbe akarja adni a magyar kormány a gyorsforgalmi úthálózatot
miki1950 : *gy *g*n r*tk* *s n*gy*n *rd*k*s bl*kk v*lt * h*r*m*szt*t* b*sz...
Együttműködés vagy versengés? Pécsi beszélgetés a helyi hírportálok helyzetéről
namsub: F*sz* p*l*t*k** k*rd*st cs*n*lsz *gy k*z*ss*g* sz*rv*z*sb*l. H*...
Nem vártak a csodára – Összefogott egy maroknyi szombathelyi kiskertes és lekavicsozták saját utcájukat
namsub: *dr*k* b*szk*, *lv*ss m*r k*mm*nt*k*t! N* m*g p*rsz* ny*l*tk*zh*...
35 évre magánkézbe akarja adni a magyar kormány a gyorsforgalmi úthálózatot
Latyak: *z *t*k n*m m*sf*l *v *l*tt m*nt*k t*nkr*, *z *lm*lt 10 *v - n*g...
Nem vártak a csodára – Összefogott egy maroknyi szombathelyi kiskertes és lekavicsozták saját utcájukat