„A könyvespolcot nézem és megértem, hogy a polcon a szabadság van, a könyvek gerincei mögött egész világok rejtőznek, olyanok, amiket se megérinteni, se megérteni, se megsemmisíteni nem fog tudni soha a hatalom. Megértem, hogy a világon az írók a legszabadabb emberek, és azt is megértem, hogy utánuk mindjárt az olvasók következnek.

Azóta is ez számomra a szabadság legfontosabb és legelemibb gesztusa, hogy bármit és bármikor választhatok, hogy nemcsak szabadon írhatok, hanem szabadon olvashatok is. Akkor vagyok szabad, ha senki sem szólhat bele abba, amit leírok és abba se, hogy mit olvasok. Ha szabadon dönthetek, ha a magam számára választhatok, és nem a rám kényszerített hatalom szempontjai szerint kell válogatnom gondolatokat, szavakat, könyveket.

Könyvek között állunk itt, a könyv ünnepén, nem szabad hát elfelejtenünk, hogy a könyvek gerince mögött a szabadság van, hogy a mozdulatban, ahogy bármelyiket kinyithatjuk, a szabadság van, az, hogy bármit és bármikor olvashatunk, a szabadság legkézzelfoghatóbb bizonyítéka. Ha mi nem adjuk, senki tőlünk el nem veheti. Éljünk vele. Olvassunk bátran, olvassunk szabadon.”

Ezt a néhány, a könyvheti megnyitóra írott bekezdést üzeni Dragomán György a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium tanulóinak. És nyilván mindenkinek.

A napjainkban zajló, az irodalommal és az irodalomoktatással kapcsolatos viták különösen aktuálissá teszik a népszerű író gondolatait.

De figyelemreméltó az is, miért is küldött üzenetet Dragomán egykori iskolájának.

A Facebook-bejegyzéséből kiderül, a Nagy Lajos Gimnázium a tankönyveken túl is komolyan veszi az irodalmat és annak megszerettetését.

A gimnázium könyvtárában harminc kortárs magyar író és költő fényképe van a falon, és minden hónapban más alkotó portréja és alkotása kerül ki az ajtóra.

A tanulók pedig egy játék keretében számukra fontos szövegrészeket kereshetnek a hónap szerzőjétől.

Ebben a hónapban Dragomán György van az ajtón, ezért kérték fel üzenetküldésre, ezért született a levél és a Facebook-bejegyzés.

Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, családjával 1988-ban települtek át Magyarországra. Szombathelyen a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1992-ben. A legnépszerűbb kortárs magyar írók egyike, Fehér király című regényét több mint 30 nyelvre fordították le, film is készült belőle.

Szombathelyen rendszeresen megfordul, néhány évvel ezelőtt a Weöres Sándor Színházban telt ház előtt beszélt

2015.01.17. 16:42

Vaslábosban kovászos kenyeret - Dragomán György receptjei, élethez és regényíráshoz

/ kultúra /

Annyiban szombathelyi maradt, hogy mindig megnézi, épp hogy áll a Haladás. „De pont most nem is tudom” – magyarázkodott, mire Lévai Balázs és Jordán Tamás segített...

Máglya című regényéről és a városhoz fűződő viszonyáról.