NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Közélet

Könnyen lehet, kedden új vezetőt kap az USA – Gyorstalpaló az amerikai elnökválasztáshoz

Kicsoda ez a Joe Biden? Kinek áll a zászló? Egyáltalán: hogyan választ elnököt a világ vezető (?) nagyhatalma.

Jövő kedden (november 3-án) urnák elé járulnak az amerikai választópolgárok, hogy eldöntsék, ki vezesse az országot az elkövetkezendő négy évben.

A két jelölt: a 74 éves Donald Trump, aki a republikánus párt színeiben szeretne hivatalban maradni, és kihívója, a 78 éves demokrata Joe Biden.

Akármelyikük nyer, minden idők legidősebb amerikai elnöke lesz.

Donald Trumpot valószínűleg nem kell bemutatnunk olvasóinknak, de Joe Bident igen. Annak ellenére, hogy már a hetvenes évektől aktív szereplője az amerikai politikának.

Hat cikluson keresztül Delaware állam szenátora volt, eddigi politikai karrierje Barack Obama alelnöki pozíciójában csúcsosodott ki.

Joe Biden számol Obama népszerűségével
fotó: Pixabay.com

A kampányban igyekezett magát egy igen rutinos, határozott politikusnak feltüntetni, aki tudja, tudja hogyan kell kezelni a bizonytalan és veszélyes helyzeteket.

Trumpot erősen kritizálta a koronavírus-járvány tétova kezelése miatt, szívügye az Obama-féle egészségügyi ellátás, de azt nem terjesztené ki mindenkire. A tárgyalásos megoldások híve, ugyanakkor erősen hangsúlyozza, hogy az USA-nak meg kell őriznie vezető helyét a világban. Minimálbér-emelést, zöld technológiákat, ingyenes Covid-tesztet, kisebbségek védelmég ígéri- Azt mondja, ha Trump újabb négy évet kap elnökként, az ország alapjaiban változik meg, és nem előnyére. Kampányának egyik fő eleme az Obama-korszak iránt érzett választói nosztalgia.

Hogyan áll most a verseny?

A BBC által közölt adatok szerint Biden már az év eleje óta vezet a felmérésekben, hol nagyobb, hol kisebb mértékben.

Jelenleg a választók 51 százaléka őt, míg 42 százaléka Trumpot jelöli meg választottjának.

Donald Trump Pennsylvaniában kampányol. Nem véletlen, hogy ott.
fotó: Twitter/Donald Trump
Szinte minden felmérés hasonló eredményre jut. Itt van egy belőlük egy nagy csokorral .

Lefutott lenne akkor ez a meccs?

Egyáltalán nem. Egyrészt nem biztos, hogy a felmérések pontosan tükrözik az erőviszonyokat, ki tudja, hova húz a nem nyilatkozó tömeg, másrészt az amerikai választási rendszer sajátosságai külön izgalmakat rejtegetnek.

Dióhéjban az amerikai választási rendszer

Az Egyesült Államokat két nagy politikai párt, a konzervatív republikánus és a liberális demokrata párt dominálja.

Gyakorlatilag kizárólag közülük kerülhet ki az elnök.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szavazók nem közvetlenül szavazzák meg az elnököt, hanem úgynevezett elektorok segítségével, akik viszont egy-egy államot képviselnek.

Minél népesebb egy állam, annál több elektorral (afféle hivatalnok) rendelkezik. Kalifornia például 55 elektort küldhet majd az „igazi” választásra, míg az olyan kisebb államok, mint Wyoming, Alaszka vagy Észak-Dakota csak hármat-hármat.

És most jön a nagy csavar:

Ha egy elnökjelölt egy államban megnyeri a választást mondjuk 50,1 százalékkal, az ottani összes elektornak kötelessége, hogy rá szavazzon majd később (ami éppen ezért már csak formalitás). Azaz államonként (kettő kivételével) a győztes mindent visz. Minden elektort. Kaliforniában például 55-öt, Texasban 38-at, Floridában 29-et, Vermontban 3-mat.

Összesen 538 elektor van , ha valaki begyűjt 270-et, akkor megvan a győzelem. A vesztesre adott szavazatok mennek a kukába.

Ennek fényében nem csoda, hogy mindenki a nagyobb államokra figyel, ahogy az sem, hogy hiába van valakinek több szavazata - mint Hillary Clintonnak négy évvel ezelőtt vagy Al Gore-nak 2000-ben _, attól még simán nyerhet a másik fél, aki bezsákolja a megfelelő elektorszámmal rendelkező államokat.

És még nincs vége.

A csatatér államok

Történelmi, társadalmi, gazdasági és egyéb okok miatt úgy alakult, hogy az államok többsége egyértelműen húz valamilyen irányba.

Kalifornia és New York szinte tuti, hogy a liberális jelöltre szavaz, míg Alamaba vagy Mississippi megrögzött konzervatív. Így aztán ezekben az államokban (safe states) nagy verseny nincs, szinte mindenki lefutottnak tudja a meccset még a kezdő sípszó előtt.

New York hagyományosan a liberálisokra szavaz
fotó: Mészáros Zsolt

Késhegyre menő kampány van viszont az úgynevezett csatatér államokban (battleground states), ahol megjósolhatatlan a végkifejlet, ahova a két párt koncentrál, és ahol valójában eldől az elnökválasztás.

A BBC elemzése szerint idén leginkább ezekre kell figyelni: Észak-Karolina, Florida, Arizona, Ohio, Pennsylvania, Michigan, Wisconsin.

Hogy mennyire tökéletes az amerikai elnökválasztási rendszer, az egy külön történet, mindenesetre érthető, hogy nemcsak a kampánystábok, de a közvélemény-kutatók is a csatatér államokat tartják izgalmasnak.

Mikor fogjuk tudni az eredményt?

Az idei év annyiban más, mint a többi, hogy a koronavírus miatt a választópolgárok milliói nem személyesen szavaznak. Ráadásul a távoli voksokat minden ország máshogy szabályozza és máskor számolja össze, így felkészülhetünk arra, hogy november 3-i éjszakán, illetve november 4—én reggel még csak előzetese eredmények lesznek. Szélsőséges esetben akár hetekig is bizonytalanságban lehetünk.

Ha Biden győz, csak január 20. után költözik be ebbe a szerény kis házba
fotó: Mészáros Zsolt

Ha Donald Trump nyeri a választást, minden megy tovább a régiben, ha viszont Joe Biden győz, akkor lesz némi „átszerelési” idő, ami alatt az új elnök rákészül a szerepre, összeszedi a kormányt stb.

A beiktatási ceremónia csak január 20-án lesz Washingtonban.

Mi közünk van nekünk ehhez?

Az amerikai elnökválasztás már csak külsőségei miatt is olyan, mint egy sportesemény, ahol lehet szurkolni valakinek, van egyértelmű győztes és vesztes. Igazi tengerentúli show.

De ennél többről van szó. Bár az utóbbi időben sokan kétségbe vonják az Egyesült Államoknak globális vezető szerepét, kár lenne vitatni, hogy jelenleg is hatalmas gazdasági, politikai és kulturális befolyással bír a világ minden pontján, így Magyarországon is.

Az amerikai elnökváltásnak belpolitikai következményei is lehetnek
fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ráadásul úgy tűnik, hogy az amerikai módon tömbösödő magyar politikai pártok is letették voksukat az elnökválasztási kampányban.

Orbán Viktor nem titkolja, hogy Trump győzelmében bízik , míg a Gyurcsány Ferenc két napja egy Biden-párti Facebook-bejegyzést posztolt.

Hozzászólások (97)

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Keresés

Hozzászólások

Katka: Cs*k n*m m*g*nt *z * h*b*s, *k* ny*lv*n*ss*gr* h*zt*? * f*c* *...
Súlyosan antiszemita cikk jelent meg az Origón
George Clooney: S*k *g*zs*g*t *rt. F*lyt*ss*!...
Demeter Szilárd visszavonja a publicisztikáját, és törli magát a Facebookról
Katka: G*nd*l*m n*g v*n m*r * zs*r*s *ll*s!...
Szájer József lemondott EP mandátumáról
Katka: N*m * g*nd*z*kh*z t*rt*z*m , *gy k*zv*tl*n*l t*d*m * h*lyz*t*t. ...
105 lakó és 49 gondozó kapta el a vírust egy soproni idősotthonban, 12-en meghaltak
emberfarkas: M*s m*st s*jt*m, m*ly*n "sz*ll*m*" t*v*k*nys*gr* *dj* m*...
Szájer József lemondott EP mandátumáról