A szombathelyi Weöres Sándor Színház első bérletes előadása, Gaál József népszínművének átirata remek mulatság. Szerencsés kísérlet arra, miként lehet az eltemetett „mélymagyar” műfajt, a népszínművet a sírjából kiásva újfent színpadra adaptálni.

De mi is az a népszínmű, ami olyan, mint az operett, de mégsem az?

Hogy nálunk okosabbtól idézzünk, Szerb Antal vélekedése szerint

a népszínmű olyan színdarab, melyben népi alakok enyhébb drámai mese keretében népdalokat énekelnek.

Fennköltebb megfogalmazásban a népélet kliséit bemutató középfajú dráma, amelyet rendszerint énekbetétek tarkítanak. A magyar színpadi irodalom sajátos, mára tökéletesen feledésbe merült műfaja ez, amely a népszórakoztatást politikai aktualitással fűszerezi, nem vígjáték, nem is tragédia, de mindenből van benne valami.

A Budát megjárt három-próbás jegyző kalandjait először egy elbeszélő költeményben énekelték meg, ebből írt majd 180 éve Gaál József egy bohózatot. Az alapsztori a mai kőszínházakban bajosan állná meg a helyét, ezért is nyúlt hozzá az ismert dramaturg Bognár Róbert, és írt frissebb dalszövegeket rá Várady Szabolcs, elevenebb zenét Darvas Ferenc. A népszínmű, mint műfaji keret az új átiratban is tovább él. Zajtayt, a peleskei nótáriust ezúttal is engesztelhetetlenül üldözi Tóti Dorka, a boszorkány – egészen addig, míg a boszorkányok istennője, Hekaté meg nem elégeli sikertelen intrikálását. Közben belebotlunk juhászokba, félelmetes haramiákba, színházi kellékesekbe, bejárjuk Budát, benézünk a Nemzeti Színház Othellójába.

Az új dramaturgia a régit egy keretjátékkal is feldobja, a csavar ismerős: színház a színházban. Azzal indul a történet, hogy a színészek sztrájkba kezdenek: nem akarnak népszínművet játszani addig, amíg nem kapnak gázsit. Kelemen Zoltán Színtársulata aztán egy „légysziii-re” mégis beindul.

Komondor, terrier…

Az első felvonás lehengerel, sziporkáznak a színészek, az is nevet, aki csak a felszíni poénokat veszi, még jobban az, aki ráismer a rejtettebb utalásokra is. Látunk humor-morzsákat a Gyalog-galoppból, a Macskajajból Lóci óriás lett,és felidézni is nehéz, mi hangzott még el. Az operai Éj Királynőjeként begördülő Hekaté eljövetele az a pont, amelytől fenntartás nélkül beledőltünk a darabba.

Orosz Robi eddig is kedvencünk volt, komikus alkat, boszorkánya most is örömjáték. Hofis a beütés, ahogy női alakot ölt, és a szája szegletén megjelenik a hamiskás mosoly… Szabó Tiborra rá van szabva a nótárius szerepe, tökéletesen hozza az egyenes, böcsületes, megejtően korlátolt magyar atyafi fazonját.

Mozgalmas darab ez, mindenki több színben, több karaktert is játszik. Szerémi átváltozóművész, ügyesen bújik bele az esetlen, csetlő-botló karakterek bőrébe. Az egykori növendékek egyenértékűen játszanak, az új tagok (Märcz Fruzsina, Zayzon Zsolt) is lubickolnak a többiekkel.Jó látni ezt is.

A második felvonás talán egy hajszállal kevésbé impulzív, lehet, csak mert az első túlpörgetett bennünket. A szünet után nehéz volt felvenni újra a ritmust. Azért rendre feldob egy-egy jó sziporka vagy jelenet (a Nemzeti Színháza körüli hercehurca nagyon bejön). Bár a nótárius történetét lezáratlannak éreztem, a finálé, a társulat búcsúja, a színház életben maradásáról elhangzó utolsó sorok ütnek, főleg a direktor tegnapi interjúja fényében

2011.09.30. 08:28

Nem adom fel… - Négyszemközt Jordán Tamással

/ kultúra /

"Nagy utat tettünk meg, viszont az, amiért valójában Szombathelyre szerződtem, az nehezen jön össze." - Jordán Tamással annak apropóján beszélgettünk, hogy a héten a WSSZ 4. születésnapját ünnepli.

.

Összességében csak ennyit tudok üzenni: jó munka volt, Schlanger Andrásnak és a társulatnak tetszik a humora, én biztosan befizetem magam még erre a népi bohóckodásra.

SZEREPLŐK:
Zajtai, peleskei nótárius / Szabó Tibor
Tóti Dorka, géczi boszorkány, színész / Orosz Róbert
Baczur Gazsi, néző / Zayzon Zsolt
Bíró, Hopfen, tűzoltó, színész / Szerémi Zoltán
Éjjeliőr, botos, Othello, színész / Bajomi Nagy György
Rendező, szobalány,banya, Bandi, Keserű / Kelemen Zoltán
Sebestyén, betyár,banya, néző: Kálmánchelyi Zoltán
Korcsmáros, kávés, betyár, banya, néző, Halmi / Endrődy Krisztián
Első bojtár, Laczi haramiavezér, banya, Krockbrock, Savi, néző, ló / Horváth Ákos
Sándor, betyár, banya, Pazardi, színész / Poppre Ádám
Bíróné, cafka, Nina, színész / Németh Judit
Desdemona, 1. kellékes,banya, cafka, színész / Nagy Cili
Fanni, cafka,banya, színész / Csonka Szilvia
Második kellékes, szobalány, Ella, cafka, banya,néző / Märcz Fruzsina
Zsuzsi, Gizella, szobalány, színész, banya, súgó / Alberti Zsófia
Banya, Kati, Elvira, vokál, Éjkirályné / Senkovics Petra
Kellékes, banya, vokál, néző / Lévai Tímea
Bojtár, néző, banya, szobalány,vokál / Szabó Róbert Endre