NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Covid 19

„Nagyon szerencsétlen, amikor beleszól a politika” – Egy szombathelyi orvos a kínai vakcináról

Dr. Buda Botond egész más szemszögből nézi a történetet, mint a hazai közbeszéd. Megkérdeztük tőle, önt meglepik a válaszok?

Immáron nem kérdés, hogy a magyar kormány nemcsak kacérkodik a keleti vakcinákkal, hanem rövid időn belül szeretné elkezdeni velük a magyar lakosság beoltását.

A kapuk előtt a kínai Sinopharm cég vakcinája áll, amelyet hétfőn biztonságosnak nevezett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) hatósági ellenőrzési főosztályának vezetője, igaz, még további vizsgálatok szükségesek.

Ha a Sinopharm megkapja az engedélyt, egészen biztos, hogy felpörög a magyar vakcina-program, ám időközben számos más kérdés merült fel, amelyekből rögtön politikai közbeszéd lett.

A tisztánlátás kedvéért lapunk megkereste Dr. Buda Botondot, ismert szombathelyi ideggyógyászt.

Orvosi szemmel hogyan látja, a kínai vakcinák ügye mennyire vált politikai kérdéssé?

Szemmel láthatóan nagyon is! Annak ellenére, hogy ez tisztán szakmai kérdés, a politikának közvetlenül nem szabadna beleszólnia. Mind a két szekértábor képviselői szerencsétlenül szólaltak meg az ügyben. Orbán Viktor elvárása az OGYÉI-vel szemben, mely szerint – „kellő körültekintéssel, de gyorsan” lefolytatott vizsgálatot vár a szakhatóságtól – könnyen értelmezhető politikai nyomásgyakorlásnak is.

De legalább ilyen szerencsétlennek tartom a DK állásfoglalását is, amely szerint csak olyan vakcinát lenne szabad használnunk, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség már engedélyezett.

Az önálló magyar gyógyszer-szakhatósági szabályozás idén éppen 150 éves, ekkor jelent meg ugyanis az első hivatalos Magyar Gyógyszerkönyv. A gyógyszerek hatósági ellenőrzése 1927-ben kezdődött a Magyar Királyságban, törzskönyvi engedélyezésük pedig 1933 óta folyamatos. A szakhatóság és jogelődei az elmúlt szűk évszázadban mindig kimagasló színvonalú, nemzetközi elismerést kiváltó munkát végeztek. A nemzeti gyógyszerhatóságok általi törzskönyvezés lehetőségének az európai uniós jogrendszerben továbbra is helye van: szó sincs róla, hogy minden ország csak és kizárólag az unió hatósága által bevizsgált gyógyszerek használatát engedélyezhetné.

Az első magyar gyógyszerkönyv 1871-ből.
fotó: Nyugat.hu

Rendes körülmények között mennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy egy oltóanyagot teszteljenek és forgalomba hozzanak?

Amit most tapasztalunk, az egy gyorsított folyamat. Csak a fejlesztés és gyártás, ha már minden előzménykutatás megvan, akkor is legalább egy év szokott lenni például egy szezonális influenza-oltóanyag esetében is. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy ezúttal vészhelyzeti engedélyezésről van szó, ami bizonyos könnyítésekkel, engedményekkel jár.

Kétségtelen, hogy a dolgok most kényszerűségből jóval gyorsabban zajlanak a szokásosnál. Hatalmas szakembergárda dolgozik mind a vakcinák fejlesztésén és gyártásán, mind a világszerte zajló engedélyezési folyamatokban.

Ennek ellenére egyik típusú oltóanyagnál sem lehet száz százalék biztonsággal kizárni, hogy a jövőben esetleg számolnunk kell kockázatokkal és még nem ismert mellékhatásokkal.

És ha ez egy vészhelyzeti protokoll, mennyire bízhatunk a vakcinákban?

Jelenleg még az egyes vakcinák adta védettség időtartamát sem ismerjük. A normál „menetrendhez” képest nyilván minimálisan nagyobb a kockázat a vészhelyzeti engedélyezéssel forgalomba kerülő készítmények esetén. Egyik típusú oltóanyagnál sem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy a jövőben semmilyen kockázattal és eddig ismeretlen mellékhatással nem kell számolnunk. Némi túlzással csak akkor lehetünk teljesen biztosak a dolgunkban, ha már annak a fiatal hölgynek az unokája is megszületett (mégpedig egészségesen), aki most az elsők közt kap valamelyik új oltóanyagból. Ilyen szintű bizonyosságot azonban irreális elvárni egy engedélyezési folyamatban, hiszen ez nem éveket, hanem emberöltőket igényelne.

Minden orvosság vagy oltóanyag alkalmazásakor, egyáltalán: bármilyen orvosi ténykedés során az egyik fő szabály a kockázat és a várható haszon gondos mérlegelése, összevetése. Néhány hónap alatt minden ezredik magyar meghalt a koronavírus szövődményei miatt. Belátható tehát, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben egyéni és társadalmi szinten is hatalmas előny a fertőződés elkerülése. Ehhez képest elhanyagolható az oltóanyagok alkalmazásával járó minimális kockázat.

Dr. Buda Botond
fotó: Nagy Ákos Balázs

Mi a véleménye a kínai vakcináról?

A közbeszédben a CoronaVac kínai oltóanyagot igen sokan az eddig engedélyezett vakcináknál bizonytalanabb hátterűnek, rosszabb minőségűnek, kevésbé hatásosnak bélyegzik. Az igazság az, hogy a Moderna és a Pfizer/BioNTech készítményeiről is csak kicsivel tudunk többet: ezek esetében már a fázis 3-as vizsgálatok eredményei is ismertek, míg a Sinofarm várhatólag csak február elején publikálja ezeket.

Az eddigi hírek szerint a 60 éven felüli, krónikus betegségben szenvedő magyar lakosságot döntően a kínai vakcinával terveznék beoltani. Ennek kapcsán futótűzként terjedt el a rémhír, hogy a CoronaVac kipróbálása csak hatvan év alattiakon történt meg. Ez téves híresztelés és alaptalan aggodalom. A vakcinát több tízezer hatvan év feletti, idős emberen próbálták ki. Engedélyt is kapott az ebben a korcsoportban történő alkalmazásra. Annak, hogy Kínában egyelőre mégis csak a 18-59 év közötti korosztályt oltják vele, véleményem szerint speciális oka lehet: a hatalmas kommunista országban nyilván a munkaképes népesség mielőbbi immunizálása az elsődleges nemzetstratégiai cél.

A kínai vakcina mögött álló technológiát – az elölt, inaktivált teljes viriont tartalmazó oltóanyagok előállítását – egyébként az 1930-as évek óta alkalmazzák világszerte ipari méretekben. Így készül például a magyar gyártású influenza-oltóanyag is minden évben. Maga a kínai cég, a Sinovac pedig a világ 7 legnagyobb vakcinagyártója közt van.

A politikától függetlenül, Ön indokoltnak látja, hogy a kormány az EU-s forrásokon kívül máshonnan is igyekszik beszerezni oltóanyagot?

Egyáltalán nem tartom ördögtől való próbálkozásnak, hiszen épp versenyt futunk az idővel, ráadásul nagy tömegeket kell beoltani. Úgy gondolom, hogy politikai baklövés, bármely oldal követi is el, ennyire érzékenyíteni az embereket a témában. Így most nagy a zűrzavar a fejekben, sokan félnek, mások szkeptikusak, miközben, hangsúlyozom, ez színtiszta szakmai kérdés kellene, hogy legyen.

Lehet, hogy eretnek gondolat, de én az oltás teljes önkéntességével sem értek maradéktalanul egyet. Jelenleg is sok kötelező vakcina van, melyeket ha valaki nem adat be a gyerekének, eljárás alá vonják. A SARS-CoV-2 vírus minden bizonnyal nem eradikálható, azaz nincs esély például a fekete himlőhöz hasonló teljes kiirtására: a kórokozó hosszú távon is velünk marad. Emiatt szakmailag valóban méltányolható az oltások önkéntességének elve. Én azonban bizonyos társadalmi csoportok körében, ilyenek például az egészségügyben és szociális szférában dolgozók, igenis fontolóra venném a kötelezővé tételt.

Hozzászólások (40)

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Keresés

Hozzászólások

lolka: * l*gn*gy*bb g*szt*st*l*ns*gr*l m*g *s f*l*dk*zt*m. K*mp*ny. T...
Illés Károly szerint a kormány jogosan vette el a szombathelyi emberek pénzét
lolka: H* * "f*d*sz*s" k*ll*g*k*t "z*v*rj* *z *lsz*rt p*nz&...
Illés Károly szerint a kormány jogosan vette el a szombathelyi emberek pénzét
dragan: *zt *z *rd*n*r* p*r*szt v*rsl*t m**rt k*ll * v*r*s sz*v*b*n p*h*...
Nem robbant be igazán a szombathelyi szentivánéj első napja
Megér egy misét: *r*l*k, h*gy v*n *gy v*d*m r*nd*zv*ny v*gr* * v*r*sb*n, d* * Cs*...
Nem robbant be igazán a szombathelyi szentivánéj első napja
Nati: Cs*t*rt*k m*nk*n*p!...
Nem robbant be igazán a szombathelyi szentivánéj első napja