NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Vélemény

A koronavírus-járvány megmutatja, hogyan szakadnak szét a 20. század sikeres politikai és gazdasági rendszerei

A járvány csak egy tünet, az átalakulás 30 éve zajlik, és most vett újabb lendületet.

Ma már mindenki tudja, hogyan kezdődött a járvány, vagy legalábbis tudni véli. Vuhanban, délkelet-Kína egyik városából indult valamikor 2019-ben, és pár hónap alatt letarolta az egész Földet. Ahogyan eljutott más földrészekre, az ottani klíma és élővilág hatására mutálódott, ma már rengeteg mutációját ismerjük, és a gyors átalakulással nem tudnak lépést tartani a szakemberek.

De hogyan terjedt el ilyen gyorsan? Hogyan hódította meg az egész világot? A válasz a globális rendszer szintet ugrásában keresendő, így gyakorlatilag a koronavírus-járvány, annak minden szomorú és negatív következményeivel, akár indikátornak is tekinthető. (Az indikátor a vegyészetben használt jelzőanyag, ami megmutatja, hogy egy kémiai reakció létrejött-e, illetve azt is, hogy a reakció milyen hatásfokkal, mennyi idő alatt működött.)

Szintet lépett a globális rendszer

A koronavírus, mint indikátor megmutatta, hogy a mára már kialakult globális rendszer szintet lépett, és ha valahol hiba van, az pillanatok alatt végigfut az egész rendszeren, jelesül, most az egész világon. A Covid19 vírust turisták, üzletemberek, művészek, katonák, politikusok közvetítették, mindennapos tevékenységük során.

A világ ugyanis ma már együtt és egyszerre lélegzik. Az országhatárok csupán politikai és közigazgatási fogalmak, Földünk egyre jobban hasonlít egy olyan élő szervezetre, aminek minden egyes pontja erekkel, idegekkel kapcsolódik az összes többihez. Hogy mire gondolunk? Nézzük meg, hogy ebben a pillanatban, amikor a járvány terjedése ellen hozott utazási korlátozások nagyrészt még érvényben vannak, hány utasszállító gép van a levegőben.

Repülők a éevegőban 2021. április 15-én 12:30-kor
fotó: Forrás: flightradar24.com

Marosán György fizikus, filozófus, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára a múlt héten publikált egy tanulmányt a qubit.hu-n , ebben azt írja, újabb gyökeres átalakulás előtt áll a világ. Erről, és a liberális demokráciák gazdasága előtt álló kihívásokról nemrég mi is írtunk

03.23. 20:05

Demokráciában vagy diktatúrában fejlődik jobban a gazdaság?

/ vélemény 33 hsz. /
Kína éppen letarolja a világot, és náluk diktatúra van. Tényleg efelé megyünk?
.

Gazdasági integráció és nemzeti elkülönülés

A szerző hosszan elemzi, hogyan alakultak ki a lokális gazdasági közösségekből a nemzetállami gazdaságok, és hogyan történhetett, hogy ma már ezek sem tudnak versenyre kelni a globális ellátási láncokkal. Röviden:

Amikor a lokális kisközösségek (például az ókori, középkori városállamok) kialakították a saját, önellátó rendszereiket, egy idő után eljutottak oda, hogy az egyre növekvő fogyasztói igényeket nem tudták kielégíteni. Például nem tudtak selymet gyártani, teát termeszteni, ha nem volt a közelben vasérc, akkor vasat sem tudtak előállítani.

Így kénytelenek voltak más kisközösségekkel kereskedni, ezzel a ellátási lánc hosszabbra nyúlt, és sérülékenyebb lett, gondoljunk a kereskedők karavánjaira. A technikai forradalom és fejlődés aztán mind olcsóbbá és gyorsabbá tette a kereskedelmet (gőzhajók, vonatok), ráadásul javultak a kommunikációs csatornák (telex, távirat), így nem volt probléma a kapcsolattartás a távoli partnerekkel.

Marosán György kiemeli a 19. századot, amikor megjelentek a nemzetállamok, amelyek éppen az egyre táguló ellátási láncok ellen hatottak. Míg a csökkenő tranzakciós költségek a nemzetközi piacokat és ezzel a gazdasági integrációját támogatták, a nemzeti identitás inkább az elkülönülés trendjét erősítette.

Kényszerhelyzetben a nemzetgazdaságok

A nemzetállamokban az azonos etnikai, kulturális és nyelvi hátterű közösségek egymás között alacsonyabb árakkal kereskedtek, mint más nemzetiségű térségekkel, a tranzakciós költségek csökkenésének és a nemzeti identitás közösségszervező erejének hatására nemcsak a nemzetállamok, hanem a nemzetgazdaságok is kiformálódtak.

Természetesen a nemzetgazdaságok is igyekeztek integrálódni a világgazdaságba, azonban a határokon belüli igények kielégítése miatt ugyanazokat a másokéval párhuzamosan működő iparágakat alakították ki. Viszont az átalakulás folytatódott.

Parag Khanna Konnektográfia című kötetében 1989-et jelöli meg fordulópontként, nem csak a berlini fal leomlása és a szocialista világrendszer felbomlása miatt, hanem azért is mert ekkor jött létre a világháló.

A világháló a kapcsolatok szinte végtelen sokféleségét eredményezte, közben csaknem a nullára csökkentette azok költség- és időigényét. A berlini fal leomlása pedig egy olyan békés világot vetített előre, amelyben minden és mindenki biztonságosan és szabadon mozoghat bolygónkon.

Mára a szuverén nemzetgazdaságok is arra kényszerültek, hogy termékpalettájukat szűkítsék, megszüntetve vagy mérsékelve a párhuzamosságokat, és hogy felcsatlakozzanak a globális ellátási láncokra és platformokra, mert ezek közvetítésével tudtak kapcsolatot teremteni egymással.

A globális ökoszisztéma nem a távoli jövő, hanem a jelen

Marosán György azt írja, a Földet átszövő és elszakíthatatlan rendszerré összekapcsoló ellátási láncok globális ökoszisztémává formálták világunkat. És a koronavírus-járvány ébresztette rá a világot a globális ökoszisztéma valóságára, arra, hogy ez már a jelen és nem a távoli jövő.

fotó:

Rá kellett ébrednünk arra, hogy a hétköznapi életben közvetlen és kikerülhetetlen kapcsolatban vagyunk más kontinensek, idegen országok polgáraival. Marosán szerint a történelem során minden eddigi nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacon alapuló gazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal.

Napjainkban még ezeknél is nagyobb átalakulás előtt állunk, amelyhez a korábbiaknál kevesebb idő áll a rendelkezésre – kérdés, hogy ez a radikális változás milyen reakciókat vált majd ki az egyénben és a társadalomban.

Mindenki a politikai hasznot keresi

Mi tesszük hozzá, hogy a járvány éppen azt mutatta meg, hogy a 20. századi gondolkodás rövid távon lehet eredményes, de a tálatokat tekintve a globális ökoszisztéma kihívásaira nem ad válaszokat.

Amint kitört a járvány, a politikusok azonnal visszahúzódtak nemzetállami közösségeikbe, úgy gondolva, hogy a nemzetállamon belüli problémák megoldásából politikai hasznuk származik.

Az elején a maszkvásárláson, az utóbbi hónapokban a vakcina- beszerzésen feszültek egymásnak, szomszédos, egymáshoz ezer szállal (ingázók, rokoni, üzleti kapcsolatok) kötődő országok hoztak eltérő óvintézkedéseket, ezek egyike sem volt szerencsés a pandémia időszakában.

És, miközben a politikusok egy része otthon próbált tenni valamit, az Európai Unió nem tudta felvenni a ritmust olyan nagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok, oldalán Nagy Britanniával, vagy Kína. Az USA (és Nagy.Britannia) villámgyorsan cselekedett a vakcinák beszerzésénél, miközben az EU erre hivatott szakemberei a régi gondolkodásmóddal hetekig, hónapokig alkudoztak, lemaradva a versenyben.

Kína pedig politikai és gazdasági terjeszkedésre használja fel azt, hogy sokkal nagyobb termelőkapacitás áll a rendelkezésére, ráadásul parancsuralmi rendszerként, azonnal képes a változtatásokra

03.23. 20:05

Demokráciában vagy diktatúrában fejlődik jobban a gazdaság?

/ vélemény 33 hsz. /
Kína éppen letarolja a világot, és náluk diktatúra van. Tényleg efelé megyünk?
.

Globális kihívás ellen nemzetállami gondolkodással?

A globalizációt lehet gyűlölni, lehet ellene tüntetni, de akkor is itt van, és nem megy sehová. A régi gondolkodásmóddal nem tudjuk kivédeni a negatívumait és kihasználni a pozitív hatásokat. Nem csak a nemzetállami gondolkodás, hanem az Európai Unió lassúsága is 20. századi örökség, és tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió jelentőségében akkora, mint külön-külön az Egyesült Államok és Kína. Sőt, kisebb, így akár ebből a szempontból európai nemzetállamnak is tekinthető.

A globális ökoszisztéma itt van, biztosak lehetünk benne, hogy a koronavírus-járvány után újabb kihívások elé állít bennünket. Amelyeknek 20. századi gondolkodással nem tudunk megfelelni.

Hozzászólások (3)

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Keresés

Hozzászólások

rheingold1926: H*ly*s*n: *n *z*rt *lv*rt*m v*ln* * F*D*SZ/KDNP sz*v*v*j*t*l, v...
Egy napon belül elfogták Kálmán Olga fenyegetőjét
rheingold1926: *n *z*rt *lv*rt*m v*ln* * F*D*SZ/KDNP sz*v*v*j*t*l, v*gy v*l*m*l...
Egy napon belül elfogták Kálmán Olga fenyegetőjét
rheingold1926: K*r* l*h*tn* sz*v*zn*m?: H*nd*: N*m, m*rt n*k* *ls* * p*rt, m*s...
Czeglédy Csaba és Ungár Péter fej-fej mellett Szombathelyen, de Hende Csaba kemény dió lehet
szemtanú: *gy*s, d* * f*ns*g*s f*g*st k*nny*bb l*nn* l*ny*ln* h* pm. n*m f...
Tavaszi nagyon nagy takarítást hirdettek meg Szombathelyen
joska01: *n ny*t*tt sz*mm*l j*r*k-n*k*m *z * f*nt*s,h*gy * m*nk* l*gy*n *...
Hogyan, miért és miből jótékonykodik Várkonyi Andrea?