NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Közélet

TASZ: A kormány nem ad valós információkat a járványról, az intézkedések okairól, megsérti az Alaptörvényt

Állandó a jogbizonytalanság, nincs hiteles tájékoztatás, megsérült az egészséghez való jog – írja jelentésében a Társaság a Szabadságjogokért.

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is.

Az első hullámban túlzott jogkorlátozások történtek, a másodikban a kormány a passzivitásával állampolgári alapjogokat és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá.

A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe.

2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg – írja hosszú elemzésének bevezetőjében a Társaság a Szabadságjogokért.

A TASZ szerint sok intézkedésével megsértette az Alaptörvényt a kormány. Röviden a megsértett alapvető jogokról:

A jogbiztonság követelményének sérelme

A kormány visszatérően megsérti ezt a követelményt azzal, hogy a normákat rendszeresen és alapjaiban, látható indok nélkül változtatja meg. Ezzel nem csupán jogbizonytalanságban tartja a polgárokat, de aláássa a polgárok önkéntes jogkövetését is, akik a meggyőző indokokat nélkülöző korlátozásoknak kisebb hajlandósággal tesznek eleget. Így a jogbizonytalan helyzet végső soron a járványügyi érdekekkel is ellentétes.

A kellő felkészülési idő hiánya

A gyakori jogszabály-változtatásokról a kormány rendszeresen csak néhány órával vagy nappal az új norma közzététele és hatályba lépése előtt tájékoztatja a közvéleményt, ami egy korábbi Alkotmánybírósági határozat valamennyi követelményét megsérti:

  • a jogszabályszöveg nem szerezhető meg és tanulmányozható át időben;
  • a jogalkalmazó szervek nem képesek felkészülni a jogszabály alkalmazására;
  • a norma érintettjei nem képesek alkalmazkodni a megváltozó szabályozáshoz.
  • A fentiekből következően a gyakori jogszabályváltozások szisztematikusan Alaptörvényt sértenek.

    A törvény előtti egyenlőség és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme

    A járványhelyzet különös hangsúlyt adott ennek, amikor tömegesen kell olyan, alapjogokat is (például a mozgásszabadságot) korlátozó szabályokat alkalmazni, mint amilyen a határátlépéskor történő kötelező karantén elrendelése.

    Erre az alapjog-korlátozásra csak a kellően indokolt esetben és csak a feltétlenül szükséges mértékig kerülhet sor. Ha ugyanolyan esetekben a hatóságok gyökeresen eltérő döntéseket hoznak, az arra mutat rá, hogy az alapjog-korlátozás nem egyenlő mérce szerint történik, ami súlyos alaptörvény-ellenességet jelez.

    Az információszabadság Alaptörvény-ellenes megsértése

  • a vírussal kapcsolatos szabályozás megismerhetőségének hiánya
  • Jelenleg nem érhető el olyan könnyen az állampolgárok számára a szabályok átlátását biztosító állami információforrás, amiből mindenki megérthetné, milyen speciális jogszabályok vonatkoznak a jelenlegi helyzetre. Ezzel a kormány megsérti az információszabadság Alaptörvényben meghatározott követelményét.

  • a vírussal kapcsolatos aktuális adatok megismerhetőségének hiánya
  • A jelenlegi helyzetben nemcsak az aktuális szabályok, hanem az aktuális vírushelyzetre vonatkozó adatok, fertőzöttségi mutatók sem megismerhetők. A kormányzati tájékoztatás elégtelen, ami sérti az információszabadság követelményét.

  • a vírussal kapcsolatos kormányzati döntések indokai megismerhetőségének hiánya
  • Az, hogy a kormány járványügyi döntéseinek indokai nem megismerhetők és hogy nincsenek kormányzati válaszok a fenti alapvető ellentmondásra, megsértik az információszabadsághoz való jogot és a közhatalmi döntésalkotás átláthatóságának követelményét, ezzel Alaptörvény-ellenes helyzetet alakítva ki.

    A karanténintézkedések egy részének Alaptörvény-ellenessége

    A törvény szabálya nyilvánvalóan a személyes szabadság korlátozását jelenti, hiszen a fertőző beteg számára meghatározott hely elhagyásának tilalmát írja elő. E döntést a törvény értelmében az orvos hozza meg, vagyis az orvos döntéséből következik, hogy a beteg nem hagyhatja el az otthonát (vagy más, erre kijelölt helyet).

    Az orvos azonban nem hatóság, nincs felruházva az ilyen döntés meghozatalához szükséges közhatalommal, így alkotmányosan nem járhatna el ebben a jogkörben. A tömegesen meghozott karanténintézkedések, járványügyi elkülönítések tehát a fentiek szerint Alaptörvény-ellenesek.

    Az egészségügyi ellátások megszervezésének hiánya

    Tekintettel az Alkotmánybíróság megengedő álláspontjára, amely szerint csak az tekinthető alapjogsértőnek, ha egy adott területen teljes mértékben hiányzik az egészségügyi ellátás, az, hogy a tesztelés hiányossági Alaptörvény-ellenes helyzetet eredményeznek-e, vitákra adhat okot. A TASZ álláspontja azonban – különösen a koronavírus miatti egészségügyi válsághelyzet keretei között – az Alkotmánybíróság értelmezésével kapcsolatban a következő:

  • Általánosságban sem tartható az az értelmezés, hogy a „van vagy nincs” opciójára szűkítsük annak megítélését, hogy az állam biztosította-e az egészséghez való jog érvényesülését. Ez ugyanis lehetőséget nyújt az állam számára arra, hogy az egészségügy végletekig minimalizált megszervezésével is eleget tegyen az állami kötelezettségének. Erre egyre több példát láthatunk a magyar egészségügyi rendszerben.
  • A jelenlegi helyzetben valójában még akkor is az állam mulasztását kell megállapítani, ha elfogadjuk az Alkotmánybíróság érvelését. A tesztelés mint alacsonyküszöbű ellátás széles körű megszervezése helyett ugyanis az állam továbbra is a magas küszöbűnek nevezhető kórházi ágyfelszabadításra és a már beszerzett lélegeztetőgépekre mint ellátásra támaszkodik.
  • A fentiek alapján kimondható, hogy a magyar állam nem teljesítette az Alaptörvényből eredő kötelezettségét – szögezi le a TASZ elemzése.

    A teljes elemzést itt lehet elolvasni.

    Hozzászólások (12)

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Keresés

    Hozzászólások

    busman: * 7. p*ntr* r**g*ln*k: *n n*m f*z*t*m *z*k*t. M*n*szt*r*ln*ks*g*...
    2022-ben sem adja vissza a településeknek a kormány a gépjárműadó-bevételeit
    joska01: N*gy*n j* l*sz! K*sz*nj*k,n*gy sz*ks*g v*lt m*r r*!...
    Május végére elkészül az M8-as Vasszentmihály és Rábafüzes közti szakasza
    busman: Ksh sz*r*nt 2016-b*n *s k*sz*lt * k*v*d. *rd*kl*dn*k: m*rr* j*rt...
    Kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást egy javaslat
    fgzb: ...m**l*tt *nb*r*sk*d*s l*sz *tt! ...
    Kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást egy javaslat
    fgzb: *lm*h*tn*l m*r * j* b*d*s p..cs*b*!...
    Kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást egy javaslat