NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Kultúra

Ilyen volt a szombathelyi Dal a miénk belülről

Sok új fotó, és rövid élménybeszámoló, egy résztvevő szemével.

Tavaly hatalmas élmény volt a Dal a miénk

2019.09.14. 18:54

Ismét színpadon - téren - Szombathely legnagyobb zenekara

/ kultúra 1 hsz. /
Mintegy kétszáz zenész adott elő közösen négy számot.
, először játszott ennyi zenész együtt Szombathelyen, nem is volt kérdés, hogy az idén és megyünk. Vártuk is a felhívást, aztán, amikor megérkezett, jött a latolgatás, mennyire lesznek jók a kiválasztott dalok.

fotó: Nagy Zoli

Persze, az ember zenésztársakkal is beszélget, volt, akinek tetszett a lista, volt, akinek nem, és volt, aki azt mondta, is-is. Olyan is akadt, aki azt mondta, inkább nem jön, mert ez nem az ő műfaja. Megjegyzem, azért ott volt ő is, de kint, a közönségben.

fotó: Nagy Zoli

Abban egyetértés volt és van, hogy maga kezdeményezés szuper, és nagyrészt abban is, hogy a tapasztaltabb, rutinosabb, koncerttapasztalatokkal rendelkező zenészeknek szinte kötelező. Ez ugyanis arról is szól, hogy a fiatalok, gyerekek kedvét meghozzuk, hiszen az élőzene művelése csak jót tesz mindenkinek. Mondjuk, a szomszédoknak nem biztos, de ez más téma.

fotó: Nagy Zoli

Aztán meg kell tanulni a dalokat, egy rutinos zenész nem engedheti meg magának, hogy sunnyogjon, azt pedig főleg nem, hogy hamisan, rosszul játsszon. Szóval, bele kell tenni a melót, még ha erre kevés ideje is van az embernek. Ráadásul egyedül, és higgyétek el, szórakoztató, amikor némi próbálkozás után megadja magát a dal.

fotó: Nagy Zoli
fotó: Nagy Zoli

Amikor felismeri az ember a szerkezetét, megtalálja a legkedvezőbb fogásokat a hangszeren, és már csak a dinamikázás van hátra. Amikor este lefekvés után még fejben végigveszi az akkordokat, a kiállásokat, és az egész menetét.

fotó: Nagy Zoli

A koncert napján, ebéd után pakolás. A közönség jó része nem is tudja, hogy egy zenész mennyit pakol. Próbaterembe, ott ide-oda, autóba be, autóból ki, színpadra fel, színpadról le, lépcsőket, kanyarokat, szűk folyosókat győz le, a kocsiba pakolás felér egy háromdimenziós tetrisszel. Persze, aki meg tudja és meg is akarja fizetni a roadokat, az mentesül ettől, de nem hiszem, hogy a Dal a miénken fellépő zenészeknek mások pakoltak volna.

fotó: Nagy Zoli

Aztán a helyszínen már minden sima, gyorsan megy a hely elfoglalása, összeszerelés, előhangolás. Az idén még a sok hálózati csatlakozás kiépítése is gyorsabban ment, mint tavaly, amikor közel egy órát vártunk arra, hogy be tudjuk kapcsolni a cuccokat, ami áram nélkül nem igazán megy.

fotó: Nagy Zoli

És itt jön az egész egyik lényege, a séta. Mert itt nagyon sok ismerőssel találkozik az ember, olyanokkal is, akikkel máshol nem igazán. Szombathely legnagyobb zenekara ugyanis nem csak szombathelyiekből áll. Sokan jöttek a megye más városaiból, találkoztunk kőszegiekkel, körmendiekkel, szentgotthárdiakkal, és biztosan jöttek máshonnan is.

fotó: Nagy Zoli

Némi eszmecsere, kölcsönös hangszer- és erősítőmustra. De itt nincs olyan, aki bárkire is rossz szemmel nézne, van, aki többszázezres hangszerrel, erősítővel, hangfallal érkezik, és van, akinek csak egy olcsó akusztikus gitár jutott. De itt mindenki egyenrangú, és külön öröm a sok fiatal, sőt, gyerek, ők is megkapják az elismeréseket.

fotó: Nagy Zoli

Maga a koncert rövid félóra alatt le is megy. Libabőrös az első megszólalás, bent, a zenészek között állva érezni csak, hogy mekkora erő van a mintegy 100-120 hangszerben, és abban, hogy több mint száz énekes engedi ki a hangját.

fotó: Nagy Zoli

Tényleg libabőrös és felemelő érzés, az is, hogy az ember ennek a részese lehet. Alkalmi barátságok is kötődnek, én például a mellettem lévő, eddig nem ismert dobossal játszottam szinte együtt. A végén jattoltunk is, az biztos, hogy legközelebb már köszönünk egymásnak, és váltunk pár szót.

fotó: Nagy Zoli

A rövid félóra tényleg rövid, főleg, ha az ember egy-másfél órás koncertekhez szokott. És eljön a fájó pillanat, amikor rá kell döbbeni, hogy ennek itt és most vége. Csak áll az ember és hirtelen üres lesz minden.

fotó: Nagy Zoli

De ez nem tart sokáig, pakolni kell. Hiszen a folyamatos pakolásból áll a zenész élete. De most lehet várni a jövő évi a Dal a miénket.

Hozzászólások (0)

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Keresés

Hozzászólások

lojalista: L**ll*s l*sz *nn*k * v*g* m*g*nt,*h*gy j*l*n p*ll*n*tb*n f*st * ...
Orbán Viktor: Áprilisban győzelmet hirdetünk a járvány felett
miki1950 : T* v*sz*nt n*gy b*nk* v*gy n*ckn*v t*lv*j. ...
79 millió forintnyi büntetést szabott ki eddig Kövér László
miki1950 : * fr*nc** l*x*sp*zsg* 14 *z*r*rt n*m st*mm*l m*rt *ly*n n*ncs. ...
A DK kiperelte Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó reprezentációs számláit
lojalista: *r*l*s 4 *n * f*s*zm*s *l*l* f*lsz*b*d*l*s *nn*p*n * v*r*s v*gl*...
Orbán Viktor: Áprilisban győzelmet hirdetünk a járvány felett
iszek: M*c*sz,p*szk*,s*l*t sz*ml*t f*g*dt*m v*ln* cs*k *l. Sz*gy*n!...
A DK kiperelte Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó reprezentációs számláit