76 éve szabadították fel az auschwitzi koncentrációs tábort - Szombathelyi visszaemlékezések
A legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadítására emlékezik ma a világ. Az ENSZ közgyűlése ugyanis 2005. november 1-jei határozatával a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét.
A táborról nem tudtunk. Arra volt parancsunk, hogy a megadott ponton alakítsuk ki az állásunkat. Amikor átvágtunk a falun, egyszercsak szembe találtuk magunkat a szögesdróttal.
– így emlékezett vissza még 2015-ben arra a bizonyos napra a sztálini Vörös Hadsereg akkor 21 éves hadnagya, Ivan Martyinuskin.
A rabok, akikkel először találkoztak, a végsőkig reményvesztettek voltak. Takarókba, paplanokba bugyolált testük fölött az arcuk csupa fekete volt a sok koromtól.
(via Euronews )
Csak később tudták meg, hogy a legnagyobb náci megsemmisítő tábort találták meg Dél-Lengyelországban, Krakkótól 60 kilométerre egy Oświęcim (németül: Auschwitz) nevű falu mellett. Nem lehet pontosan tudni, hogy hány embert gyilkoltak meg a három egységből álló halálgyárban, mert a nácik menekülés közben igyekeztek megsemmisíteni a bizonyítékokat. A kutatások 1,1–1,6 millióra teszik az áldozatok számát.
Szemtől Szemben
2014-ben, a holokauszt 70. évfordulóján nyílt meg a Szemtől Szemben kiállítás Szombathelyen,
mely azóta jelentős hírnévre tett szert. Kurátora Kelbert Krisztina muzeológus, történész tavaly podcastunk vendége is volt.
2014.10.31. 19:47Szombathely múltjával is szembenéztünk: elhurcolt zsidó családok portréiból nyílt kiállítás az Iseumban
/ kultúra 3 hsz. /A II. világháború előtt több mint háromezer zsidó vallású ember élt Szombathelyen. Csütörtök este az ő szemükbe nézhettünk bele a Savaria Múzeum által összegyűjtött korabeli fotókon.
Beszéltünk vele többek között arról is, hogy miért pihen most a kiállítás anyaga egy izraeli város raktárában, hogy milyen módszereket kellett ahhoz alkalmazni, hogy úgy érezzük, mi is egyek vagyunk az egykor itt élt zsidó emberekkel, s mi az a hiány, ami keletkezett a Holokauszt pusztításának végeredményeként?
Alkotótársával, Kassai Ferenc grafikussal egyébként könyvet is készítettek a kiállítás anyagára alapozva, amely 2016-ban elnyerte a Szép magyar könyv díjat.
A podcastot itt
hallgathatják vissza.
2020.05.14. 20:58Amikor belenézünk egy tükörbe, s ott találjuk magunkat a deportált szombathelyi zsidók között
/ podcast /Podcastünkben Kelbert Krisztinával beszélgetünk arról, miért is pihen most a Szemtől Szemben kiállítás anyag egy izraeli város raktárában, és hogyan segít a női gondolkodás a nehéz helyzetekben.
Gyöngyvirággal a zsebben, túlélni Auschwitzot?
2015-ben a kiállítás apropóján két szombathelyi születésű zsidó nő is elmesélte történetét
és hogy mi mindent éltek át a táborban. Diáklányként vagonírozták be, és deportálták őket Auschwitzba. Különleges alkalom volt ez, hiszen Goldmann Gabriella és Varga Judit még sohasem álltak így, nagy nyilvánosság előtt, és nem mesélték el az átélt borzalmakat.
2015.03.01. 10:44Gyöngyvirággal a zsebben, túlélni Auschwitzot? – Egykori szombathelyi deportáltak meséltek
/ kultúra 5 hsz. /Két párhuzamos holokauszt-történetet hallhattunk, két szombathelyi születésű zsidó nőét. Most először meséltek az átélt szörnyűségekről.
Goldmann Gabriella, dr. Dénes Imre ügyvéd leánya volt, akit 14 évesen, gimnazistaként deportáltak Szombathelyről Auschwitzba. Varga Judit, a köztiszteletben álló szombathelyi ecetgyáros Hoffmann-család leszármazottja. Egy zsidó polgár feljegyzései 1940–1944 című memoár szerzőjének, Hoffmann Jánosnak leánya, aki egy évig volt németországi halál- és munkatáborokban, s családjából egyedüliként tért vissza.
Meséltek a békebeli polgári Szombathelyről és Nagykanizsáról, ahová három éves korában költözött Judit a családjával. Az első zsidótörvényekről és a gettóról, a vallásról, valamint arról, hogy miként zajlott a kínkeserves „nagy” utazás, bevagonírozva, majd az auschwitzi tébolyról. Gabriella története telis-tele van csodával határos véletlenekkel, többször hajszálon múlt csak az élete. De nem csak ő volt rendkívül szerencsés, egész családja megmenekült. Judit viszont egyedüli túlélő maradt.
Spiegler Elemér bácsi
2019 márciusában hunyt el
a legidősebb magyar holokauszt-túlélő, a szombathelyi Spiegler Elemér. Négy gyermekes zsidó családban született, 1920-ban költöztek Felsőőrről Szombathelyre, 1922 óta ugyanabban a házban élt. Édesapja a Monarchia hadseregében volt tiszthelyettes, lánytestvére gyermekkorában meghalt.
2019.03.06. 16:01Meghalt a legidősebb magyar holokauszt-túlélő, a szombathelyi Spiegler Elemér
/ közélet 2 hsz. /Tavaly augusztusban töltötte be a 106. életévét. Mi volt hosszú életének titka? Talán, hogy 92 évesen még maga varrta az unokák cipőit.
A fiúk közül Bélát tudták felsőbb iskolában taníttatni, ő érettségit szerzett, Elemér pedig a cipész szakmát tanulta ki. 1926. október 26-án suszterinasnak állt Fischer Bernáthoz a Kőszegi utcába, nála tanulta ki a mesterséget.
1935. április 1-jén vonult be sorkatonai szolgálatra Kőszegre, 1936-ban szerelt le. Még ebben az évben meghalt édesapja. 1939-ben a Cipőgyárba ment dolgozni, majd 1940-ben munkaszolgálatra került Erdélybe és a Felvidékre.
1944-től 1945-ig a mauthauseni koncentrációs táborban volt, ahonnan 1945. július végén került haza. Az egész családját elveszítette, egyedül kellett új életet kezdenie. 1946. március 31-én feleségül vette a zalalövői Weltlinger Rozáliát, aki Auschwitzból menekült meg és szintén teljesen egyedül maradt. 1948. januárjában született meg leányuk (Éva), 1954. júliusában pedig fiúk (Tibor).
Lapunk több interjút is készített Spiegler Elemér bácsival. 2013-as beszélgetésünket itt,
2016-ban készült interjúnkat pedig itt,
2013.08.24. 08:10Halálmenetben sohase vedd le a cipődet!
/ közélet 4 hsz. /A szombathelyi Spiegler Elemér bácsi épp ma százegy éves, túlélte a holokausztot, és köszöni szépen, jól van. Mi a titka?
olvashatják el.104 éves Szombathely büszkesége, Spiegler Elemér - Tudta, hogy ő a legidősebb tagja az MSZP-nek is?
/ közélet gal. 3 hsz. /
