Ez A hét más és mégis ugyanaz, mint az előző. Ami a Siklósi Beatrix s a Horváth Szilárd nevével fémjelzett időket összeköti, az a nyári melegdemonstrációval kapcsolatos tudósítás körüli huzavona.
A Hét július 8-án emlékezetes, bibliai idézetekkel megspékelt beszámolóban alázta porig a másságukat nyíltan vállalni merőket. A beérkező panaszokkal kapcsolatban az ORTT elmarasztaló határozatot hozott s ennek beolvasására kötelezte a televíziós műsort. Az új főszerkesztő ahelyett, hogy eleget tenne a Testület felszólításának, most jogi úton próbálja megfellebbezni a döntést. Ezt a lépést teljesen értelmetlen volna bármi módon kommentálni.

A Hét legutóbbi adása az időszerű politikai kérdések közül két, a szerkesztők által fontosnak vélt témát járt körül: az FKgP és az MSZP feltételezett közeledését egymáshoz, illetve az Európai Unió országjelentését. A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiértesítője és az olasz kamionból előkerült tizenegyezer madártetem nem tartoznak ebbe a körbe.
Hallowe’en után pár héttel ismét akad borzongani valónk. Az a mód, ahogy A Hét stábja ellenségképet próbál kreál nézői számára, a legjobb pszichotrillerek félelem- és feszültségteremtő mechanizmusaival vetekszik.
Végy egy ügyesen elsúlytalanított Torgyánt, használd ki, hogy személyével bárki kompromittálható, akivel együtt emlegetik. Hozd össze a törekvéseidet leginkább veszélyeztető politikai erővel, aztán emlegess köztük ármányt és szerelmet a definiálhatatlan közszolgálatiság címén.
Szalonképességed biztosítása érdekében szólaltass meg minden érintettet. A hírt bizonygatókat és a hírt cáfolni igyekvőket egyaránt. Közben csak két dologra ügyelj! A milyen bizonyítékai vannak kérdést csupán Torgyánnak tedd fel, tudva, hogy válaszával úgyis nevetségessé teszi magát, ám a reformer Liebmann esetében ne firtasd ugyanezt. Hátha a néző figyelmét elkerüli csalafintaságod.
Másrészt használj egy objektívnak tetsző, fiatal politológust, akivel emlegettess gyanús jeleket és a senki által nem bizonyított hipotézisedről beszéltesd úgy, mintha tény volna ( ... amikor Torgyán az MSZP-vel kokettál ...) Közben azért nem árt, ha egy frakció-igazgatóval a nézők fejébe sulykoltatod, hogy az ellenzék mi mindenre mondott nemet a zárszámadásról szóló szavazás alkalmával, indokaikról azonban mélyen hallgass!

A heti hírösszefoglalóban ismételd meg ugyanezt, nem feledkezve el a tényleg ciki Gresham-ügyről s csattanóként pendíts meg egy, a Fidesz számára 32-23 %-os előnyt jelző közvélemény-kutatást, amely mellé ugyancsak az objektivitás szemfényvesztését erősítendő, afféle mellékszólamként, említsd a TÁRKI 26-26 %-ot mutató eredményét.

Az már szinte túlzás, amikor az SZDSZ székházügyével kapcsolatban Halász Zsuzsa helyreigazít. Elismeri, valótlanul állították az előző adásban, hogy a párt hosszú ideig nem reagált Horváth Béla kisgazda képviselő vádjaira, hiszen ezek nyilvánosságra kerülését követően az SZDSZ közleményt juttatott el az MTI-hez.
Túl azon, hogy az ebből fakadó pontatlanságért elnézést kérünk kijelentés értelmezhetetlen - mert hisz miféle pontatlanság fakadhatna mindebből - az eset két dologra enged következtetni. A Hét vagy nem figyeli az MTI híreket, ami ugye szakmai nonszensz, vagy figyeli, de nem veszi figyelembe őket, ami ugyancsak szakmai nonszensz.

Az országjelentéssel kapcsolatban a műsor már-már korrekt módon tálalja az ellenzéki reflexiókat, uniós tisztségviselők megnyugtató szavaival tompítva azok élét. Igazán persze akkor kezdhetünk lazítani, amikor megtudjuk, hogy az MDF óv a hangulatkeltéstől s véleményük szerint a kormány a jelen viszonyok között a teljesítés arányában nagyon is jól halad.

A szemfényvesztés működni látszik. Ám csak annyira, amennyire az illuzionistának hiszünk, amikor mondjuk egy vonatot tüntet el a szemünk elől.