NYUGAT MÉDIA

Szombathely az Interneten

Tech

12 magyar tudós, akik letettek valamit a világ asztalára

Karikó Katalin nevétől hangos a világsajtó, és mi büszkék is vagyunk rá. De szerencsére nagyon nincs egyedül.

Lapunk is beszámolt arról, hogy - megcáfolva reményeinket - nem Karikó Katalin kapta az idei orvosi Nobel-díjat. Ettől persze még nagyon büszkék vagyunk rá.

De pont az ő sikere és ismertsége juttatta eszünkbe, hogy nagyon nincs egyedül.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy legnagyobb magyar elmék alapjaiban változtatták meg a világot. Találmányaik nyomán új lehetőségek nyíltak meg az emberiség előtt. Sajnos azonban nem mindenkinek jutott a világhírnévből. Most 12 kiváló magyar tudósról és korszakalkotó találmányaikról, felfedezéseikről szeretnénk megemlékezni.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)

A paprika nagyon sok C-vitamint tartalmaz
fotó: Wikipedia

Az egyik leghíresebb és talán legtöbbet emlegetett magyar név a tudományban Szent-Györgyi Albert és az általa a paprikában kimutatott anyag a C-vitamin. Az 1920-as években kezdett foglalkozni egy akkor sokat kutatott témával, a sejtlégzés, a biológiai oxidáció kérdésével. Egy elméleti cikkében feltételezte, hogy az oxigén, az oxidáló enzimek és a szubsztrátjuk között egyszerűbb közvetítő molekulák is is szerepet játszhatnak. Figyelmét a mellékvese rendellenes működése miatt fellépő Addison kór keltette fel.

A mellékvese kivonatok vizsgálatakor felfedezett egy anyagot, ami javította a mellékvese irtott macskák tüneteit. Akkor még egyfajta hormonnak gondolta, mely az anyagcserét befolyásolja. Sajnos az anyag kimutatására szánt első kísérletek zsákutcába futottak. Főnöke halála után az új vezetőség a biokémiai kutatásait is le akarta húzni. Kudarcai miatt öngyilkosságot is fontolgatott.

Szerencsére a Nemzetközi Fiziológiai Társaság stockholmi kongresszusán az egyik szónok, a Nobel-díjas Frederick Hopkins előadásában említette A burgonya lélegzése című cikkét, amelyben Szent-Györgyi Albert egy tudományos vitát oldott meg, amiért kutatói ösztöndíjat ajánlottak neki a Cambridge-i Egyetemen. Mivel a mellékvese csak nagyon kis mértékben tartalmazta az új ismeretlen anyagot, ezért más források után kutatott, így a káposztában és a narancsban is sikerült kimutatni azt. Rájött, hogy egyfajta szénhidrátról van szó. Egy tudományos lap szerkesztőjének javaslatára a neve hexuronsav lett. Bár a C-vitamin már akkor is ismert volt, valójában összetételét nem ismerték.

1931-ben a fiatal kutató Joseph L. Svirbely jelentkezett, hogy együtt dolgozna a híres tudóssal. Svirbely, Charles Glen King csapatának tagja volt, amely a C-vitamint próbálta megtalálni sikertelenül. Szent-Györgyi nem foglalkozott addig a vitaminokkal, de a maradék hexuronsavát Svirbelynek adta, hátha tartalmaz C-vitamint. Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis a két anyag ugyanaz. Bár a két tudós összeveszett, de a szabadalmi hivatal megállapította Szent-Györgyi elsőbbségét a felfedezésben.

Semmelweis Ignác (1818-1865)

Ma már az orvostudomány alappillére a megfelelő higénia
fotó: Unsplash

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Semmelweis korában az orvostudomány nehezen fogadott el új dolgokat, közben pedig a 19. század közepén szülő édesanyák ezrei haltak meg a rettegett gyermekágyi lázban. Kollégája boncolás okozta vérmérgezéses halála után kutatásba kezdett és arra a következtetésre jutott, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz valójában egy és ugyanaz. Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták az várandós anyákat. Az általa javasolt, majd saját kórházában később kötelezővé tett klórvizes kézmosások alkalmazása közben jött rá statisztikai adatokból, hogy nem csak a hulla szagot, de a fertőzést okozó baktériumokat is elpusztítja az eljárás. Sajnos intézkedései nem voltak népszerűek. Már 1851-től Bécsben megpróbálta felhívni az orvostársadalom figyelmét a fertőzést megelőző eljárások szükségességére a szülészeten és a sebészeten, de szavai szélmalomharcnak bizonyultak az akkori tudományos világgal. Az antiszeptikus eljárások jelentőségét és bevezetését csak 1877 után Joseph Lister angol sebész munkája nyomán, de így is lassanként fogadta el az orvosszakma.

Irinyi János (1817-1895)

Amellett, hogy megkönnyítette az emberek életét, a gyufaszálakkal számtalan játék játszható
fotó: Wikipedia common

Talán a világ egyik legismertebb találmánya fűződik a nevéhez: a biztonsági gyufa. Az egyszerű tűzgyújtás utáni vágy egészen az ősidőkig vezethető vissza. Rengetegen kísérleteztek különböző módszerekkel, például kovakővel pattintottak szikrát vagy lencsével gyűjtötték a napsugarakat. Mégis évezredek után 1836-ban Irinyi Jánosnak sikerült foszforral a legjobb módszert kidolgoznia. Találmányát aztán eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegényen halt meg.

Eötvös Loránd (1848-1919)

Eötvös féle torziós inga a Ság-hegyen
fotó: Wikipedia common

A kiváló fizikus neve talán az általa kifejlesztett Eötvös-inga vagyis a torziós ingáról lehet ismerős, ami egyébként a Cavendish-féle torziós inga módosítása. A világhírű eszköz segítségével a gravitációs tér térbeli változása vált mérhetővé. Hogy mi volt ennek a gyakorlati haszna? Például Amerika leggazdagabb kőolaj forrásait is az inga segítségével tárták fel. Az ingát az egész világon máig használják a földméréstanban, valamint máig sok helyen kutatnak kőolaj és földgáz után ezzel a műszerrel. Első méréseit többek között Vas megyében, az akkor még teljes pompájában magasodó Ság hegyen végezte, melynek tényét ma a hegyen emlékoszlop őrzi, valamit a Ság hegyi múzeumban megtekinthető az inga egy példánya is. Érdekesség, hogy maga Eötvös Loránd soha nem hivatkozott rá ingaként. Az elnevezés feltételezhetően Pekár Dezsőnek, Eötvös Loránd legközvetlenebb munkatársának köszönhető.

Jedlik Ányos (1800-1895)

A világ legelső villanymotorja 18 évvel Siemens előtt
fotó: Wikipedia common

Jedlik Ányos, amellett hogy bencés szerzetes volt, kiváló természettudós és feltalálóként vált ismertté. Korát megelőzve 18 évvel Siemens előtt alkotta meg az első működő, ahogy akkor hívta A „villamdelejes forgony” -t, vagyis a villanymotort. 33 év múlva pedig megépítette a dinamót. Talán szerzetesi szerénysége okán találmányait sohasem szabadalmaztatta, megelégedett annyival, hogy a gépei működnek. Ez azért tragikus, mert sok év után a világ a Siemens nevét ismerte meg mint a villanymotor és a dinamó feltalálóját.

Teller Ede (1908-2003)

A Fat Man nevű atombomba amit Nagaszaki városát pusztította el. Teller Ede egyébként a nukleáris energia békés felhasználása mellett állt.
fotó: Wikipedia common

Teller Edét úgy úgy is emlegetik, mint a hidrogénbomba atyját. Atomfizikusként a termonukleáris reakciókat kutatta és több magyar tudóssal (Szilárd Leó, Neumann János, Wigner Jenő) részt vett a Manhattan-terv, vagyis az első atombomba létrehozásában, mely Albert Einstein Szilárd Leó és Wigner Jenõ Roosevelt elnöknek írt levelük hívott életre. Ebben a levélben felhívták az elnök figyelmét, hogy a hitleri Németország előtt kellene kifejleszteni az atombombát. Ezután a világ vezető tudósaival karöltve létre is hozzák az emberiség addig ismert leguszítóbb fegyverét, ám a tudósok célja nem a pusztítás, sokkal inkább a náci Németország elrettentése, valamint az atomenergia békés felhasználása volt. Sajnos azonban Roosevelt elnök máshogy látta, és Hirosimára és Nagaszakira is ledobták az atomot. Hirosimában hetvenezer, Nagasakiban nyolcvanezer! ember vált hamuvá pillanatok alatt, ezáltal elhozva a földi poklot.

Munkássága során felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyeit is. Az USA-ban több ilyen reaktort is le tudott állítani, mielőtt azok felrobbantak volna, így valószínűleg rengeteg ember életét mentette meg. Egyébként a tragikus sorsú Csernobili atomreaktor is ezen az elven működött.

1952-ben aztán végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet is mely akár ezerszer pusztítóbb hatásfokú lehet mint a sima atombomba. Szerencsére ezt még soha nem szabadították rá az emberiségre. Teller Ede egyébként haláláig a nukleáris energia békés célú felhasználásának világhírű pártolója volt.

Telkes Mária (1900-1995)

Napkollektor egy hát tetején
fotó: Wikipedia common

Azért voltak híres tudós asszonyaink is, mint például Telkes Mária, aki a napenergia hasznosításával foglalkozott és annak úttörője volt. Az ő tervei alapján építették meg az első napenergiával működő fűtött házat. Ma több mint 20 szabadalmát tartják számon, melyek mind a napenergia hasznosításával függnek össze. A napenergiával működő, hordozható sütőlap Amerikában még ma is „Telkes-sütő”-ként emlegetik. Az utolsó szabadalmát 90 éves korában nyújtotta be a hideg tárolásával kapcsolatban. Kutatásai jelentősen rávilágítottak a napenergiában rejlő lehetőségekre és jelentős hatással voltak az ez irányú kutatások szükségességét illetően.

Tihanyi Kálmán (1897-1947)

Ikonoszkóp-cső a modern televízió képcsövek alapja.
fotó: Wikipedia common

Ha azt írom, hogy fotó ikonoszkóp, valószínűleg kevés embernek mond valamit. Pedig ez a találmány a korszerű töltésfelhalmozás, illetve -tárolás elvén működő képcső, vagyis a modern nagy felbontású televíziózás egyik alapja. Persze a nagy felbontást nem úgy kell értelmezni, mint manapság. Kutatásai révén kidolgozta a több száz soros képfelbontást és visszaadást, ahol katódsugárcsövet használt kamera és vevőcsőként is. Később ezt továbbfejlesztve szabadalmai alapján készültek a modern televíziók is. De itt még nem állt meg. 1939-re kidolgozta a teljesen lapos, valójában egy igen korai plazma televíziónak tekinthető eszközt. Ez a készülék, tervei szerint lapos lett volna és falra akasztható. Ennek a gyártását Magyarországon szerette volna beindítani. Sajnos a megfeszített munkatempója miatt két szívrohamot is kapott. A második 1947 februárjában el is vitte.

Neumann János (1848-1919)

A Neumann elv
fotó: Wikipedia common

A számos felfedezése közül talán az első digitális számítógépek elvét lefektető Neumann-elv lehet a legismerősebb. Kétség sem fér, hogy a tudós alapjaiban változtatta meg a világot. Neumann az első elektronikusan működő számítógép az ENIAC tapasztalatait alapul véve, egy annál gyorsabb és egyszerűbb megbízhatóbb gépet szeretett volna létrehozni. A Princetoni egyetemen aztán Herman Goldstinnal kutatási célokra megalkották az akkori világ legkorszerűbb számítógépét, melyet már tárolt program vezérelt. Ahogy mondani szokták: A többi már történelem.

Asboth Oszkár (1802-1860)

Az első tényleg használható helikopter, ami a levegőben is maradt
fotó: Wikipedia common

Bár már a zseniális Leonardo Da Vinci-t is foglalkoztatta egy forgószárnyas repülő alkalmatosság megépítése, de az első valóban használható és irányítható helikopter Asboth Oszkár nevéhez fűződik. Az első világháború alatt Kármán Tódor, Petróczy István és Zurovetz Vilmossal karöltve dolgoztak az első helikopter megépítésén, ami aztán 1928-ban egy helyből fel is szállt. Bár hasonló eredményeket már értek el a témában, de az Asboth-féle helikopter a világon elsőként volt képes nagy magasságba emelkedni, valamint vízszintesen is kormányozható volt. Emellett nem elhanyagolható, hogy ez a szerkezet már tartósan a levegőben is tudott maradni. Ma már elképzelhetetlen a világunk helikopterek nélkül, hiszen a szállításon és életmentésen át a harcászati alkalmazásukig olyan feladatokat látnak el, melyre egyetlen más légijármű sem lenne képes.

Selye János (1907 –1982)

A stressz, avagy a láthatatlan gyilkos napjaink népbetegsége.
fotó: Wikipedia common

Ha korunk egy egyik az egész világot érintő népbetegségét (nem járvány) emlegetjük, akkor valószínűleg a legtöbb embernek a stressz fog beugrani, mely tudományosan bizonyítottan számos betegség okozója. Ám ez nem volt mindig egyértelmű. Selye János volt az, aki kutatásai alapján felismerte, hogy mi is valójában ez az állapot. Az embert nyomasztó tényezőket aztán stressz-sornak nevezte el. A felfedezés által számos betegség vált új módszerrel gyógyíthatóvá, például az agyvérzés, bizonyos vérnyomás és veseproblémák, gyomorfekély és mind közül a legveszélyesebb a rák. Kutatásait az „Életünk és a stressz” című dolgozatban foglalta össze. A stressz elmélet atyja valószínűleg emberek millióinak életét tette jobbá, vagy mentette meg.

Karikó Katalin (1955- )

Pfizer-BioNTech vakcina
fotó: MTI/Mohai Balázs

2020-ban egy kutatónő neve került bele a köztudatba és valószínűleg a történelembe is, mégpedig Karikó Kataliné. Kutatásai révén hamar képes volt az emberiség reagálni a 2020-ban kirobbant Covid-19 járvány okozta súlyos problémára. 2005-ben kidolgozott egy új, módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiát. Az 1980-as évek végén a tudomány főleg a DNS alapú génterápiát kutatta. Mivel a legtöbb betegség nem örökletes, Karikó úgy vélte, nem szükséges a gyógyításhoz az ember genetikájának megváltoztatása, így a biokémikus tudóstársadalom kétkedése ellenére az mRNS irányában folytatta kutatásait. A szabadalma alapján 2020-ban aztán el is készítették az első mRNS alapú Pfizer-BioNTech Covid19-vakcinát, melynek hatékonyságát klinikai vizsgálatok bizonyították. A technológia sok egyéb betegségben is reményt nyújthat. Bár tudományos eredményei miatt esélyes volt elnyerni a Nobel-díjra, sajnos ezt most még nem kapta meg.

Felhasznált irodalom:

kmcssz.org
wikipedia.org
imeonline.hu
matud.iif.hu
termvil.hu

Hozzászólások (4)

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Keresés

Hozzászólások

miki1950 : K*n*k * m*gb*z*s*b*l *s m*ly*n c*lb*l? M*nth* n*m *sm*rn* *z *l...
Egységes ellenzék: Kövér a szolgálatok alkotmányos kötelességének megszegésére buzdított – Távozzon tisztségéből
Sanca: M*r n*gy*n n*gy * b*j!!! *z *ssz*s m*gh*ly*l?Gr*z b*z*rt v*gy m...
Kövér nemzetbiztonsági veszélyként beszélt az ellenzékről
iszek: L*gt*bb * f*l*s*gf*gg*......
Magyarország a „függők” országa
Sanca: N*l*nk * c*v*db*n *lh*nyt*kh*z *zt *s h*zz*v*tt*k *k* m*rc**sb*...
Milyen lenne az átoltottság, ha nem lennének közösségi oldalak és véleményvezérek?
miki1950 : T*lt*sz b*z*ny ,m*rt *tt *s * f**ll*ns*gn*k *z *ll*nz*k*t j*l*l...
Kövér nemzetbiztonsági veszélyként beszélt az ellenzékről