Széchenyi István először 16 éves diákként járt Szombathelyen, majd felnőtt férfiként terveihez támogatókat toborozni újra ellátogatott városunkba.

Az utazás célja a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása volt Magyarország ezen szegletében is. Ezt a foglalatosságot Széchenyi igencsak jelentékeny nemzeti jövedelemforrásnak tartotta - lám, a nagy emberek is tévednek néha -, ezért "szeder-egylet" alakításába kezdett, s ehhez nálunk is megpróbált tagokat toborozni. A legnagyobb magyart mindenütt nagy tisztelettel fogadták a városban.

Széchenyi nevéhez fűződött a kaszinók alapításának ötlete is, így nem véletlen, hogy a szombathelyi Kaszinó is az ő arcképével díszítette helyiségeinek falait. (Képünkön a Király utca és a Széll Kálmán utca sarkán állt egykori Kaszinó látható. Ma a MÁV székház található a helyén.) A gróf tagtoborzó körútja során a kaszinóba is ellátogatott, alaposan körülnézett, mindenkivel kedvesen elbeszélgetett. Egyszer csak észrevette saját képét a falon, hosszasan nézte, majd megkérdezte nincs-e újabb arcképük róla. Nincs - kapta válaszul. Széchenyi ekkor megígérte, hogy küld a kaszinó számára egy újabb képet magáról.

Néhány hét múlva meg is érkezett a küldemény. A képen Buda és Pest között a Dunán egy csónak ringatózott, a csónakban maga Széchenyi állt, a partról emberek dobálták sárral. Emberek, akik "csak az újítót látták benne, aki a nemzetet kényelmes tétlenségéből kizavarni igyekszik". A kaszinó sokáig őrizte az ajándékot, ami később elveszett. "Talán nyomára lehetne akadni. S ha megtalálnánk, mily érdekes ereklyéje lenne az majdan felépülő kultur-palotánknak!" - olvashatjuk a Vasvármegye hasábjain, 1902-ből. A képet azóta sem találták meg.

Széchenyi István (Bécs 1791 -Döbling 1860) Széchényi István gróf a Nemzeti Múzeumot magalapító Széchényi Ferencnek és Festetics Juliannának legifjabb gyermeke volt. Az iskolát csak 9 évesen kezdte, 1807-1808 között a szombathelyi akadémián vizsgázott, majd katonai oktatásban részesült. Egy angliai út hatására kezdte meg társadalomi és írói munkásságát. Egy esztendei jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapítására ajánlotta fel. Nevéhez fűződik többek között a Lánchíd építése, a Duna szabályozása, a gőzhajózás, a selyemtenyésztés, a lótenyésztés és lóversenyzés meghonosítása, a Nemzeti Casino kialakulása. Kossuth radikális nézeteit veszedelmesnek tartotta, vitába szállt vele. 1848. március 15. után közlekedési miniszter lett. Később a rá nehezedő terhek alatt egészen összeomlott, máig tisztázatlan körülmények között halt meg.