Itt járt... Széchenyi István
Széchenyi István először 16 éves diákként járt Szombathelyen, majd felnőtt férfiként terveihez támogatókat toborozni újra ellátogatott városunkba.
Az utazás célja a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása volt Magyarország ezen szegletében is. Ezt a foglalatosságot Széchenyi igencsak jelentékeny nemzeti jövedelemforrásnak tartotta - lám, a nagy emberek is tévednek néha -, ezért "szeder-egylet" alakításába kezdett, s ehhez nálunk is megpróbált tagokat toborozni. A legnagyobb magyart mindenütt nagy tisztelettel fogadták a városban.
Néhány hét múlva meg is érkezett a küldemény. A képen Buda és Pest között a Dunán egy csónak ringatózott, a csónakban maga Széchenyi állt, a partról emberek dobálták sárral. Emberek, akik "csak az újítót látták benne, aki a nemzetet kényelmes tétlenségéből kizavarni igyekszik". A kaszinó sokáig őrizte az ajándékot, ami később elveszett. "Talán nyomára lehetne akadni. S ha megtalálnánk, mily érdekes ereklyéje lenne az majdan felépülő kultur-palotánknak!" - olvashatjuk a Vasvármegye hasábjain, 1902-ből. A képet azóta sem találták meg.
![]() Széchényi István gróf a Nemzeti Múzeumot magalapító Széchényi Ferencnek és Festetics Juliannának legifjabb gyermeke volt. Az iskolát csak 9 évesen kezdte, 1807-1808 között a szombathelyi akadémián vizsgázott, majd katonai oktatásban részesült. Egy angliai út hatására kezdte meg társadalomi és írói munkásságát. Egy esztendei jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapítására ajánlotta fel. Nevéhez fűződik többek között a Lánchíd építése, a Duna szabályozása, a gőzhajózás, a selyemtenyésztés, a lótenyésztés és lóversenyzés meghonosítása, a Nemzeti Casino kialakulása. Kossuth radikális nézeteit veszedelmesnek tartotta, vitába szállt vele. 1848. március 15. után közlekedési miniszter lett. Később a rá nehezedő terhek alatt egészen összeomlott, máig tisztázatlan körülmények között halt meg. |